Fejezetek a Müncheni Magyar Intézet munkájából

A Studia Hungarica könyvsorozat legújabb darabja

/ Pénzes Martin /
penzes.martin képe
Aki jól ismeri a külhoni magyarság fontos intézményeit, vagy gyakran olvassa a korosiprogram.hu-ra feltöltött, ösztöndíjasok által írt beszámolókat, az tudhatja, hogy igen változatos és sokrétű munka folyik nálunk, Regensburgban, a Müncheni Magyar Intézetben (MMI). Hogy még szélesebb közönséghez is eljusson intézetünk híre, lássunk néhány munkánkhoz köthető tevékenységi kört!
könyv, valuch tibor, társadalomtudománysteinerne brücke, regensburg, lánchíd

Napi intézeti munka, iskolai adminisztráció (Bajorországi Magyar Iskola, BMI), foglalkozások tartása és tanítás a hétvégi magyar iskolában, a Magyar Intézet könyvtárának gondozása, kulturális események szervezése, a születőben levő magyar nyelvű református gyülekezet támogatása, a Regensburgi Egyetemen végzett oktató- és kutatómunka, hogy csak párat említsek. No és persze nem feledkezhetünk meg intézetünk könyvkiadásairól sem! Ennek legutóbbi termékét szeretném röviden bemutatni.

Az idei év elején jelent meg a Müncheni Magyar Intézet „Studia Hungarica” könyvsorozatának 55. darabjaként, a Magyarország társadalmát a rendszerváltástól bemutató „Die Ungarische Gesellschaft im Wandel”. A könyvet Valuch Tibor, az egri Eszterházy Károly Egyetem tanára írta. A fordítás alapjául szolgáló kötet először 2015-ben jelent meg A jelenkori magyar társadalom címmel. A fordítás valamivel több a 2015-ös változatnál, a szerző az azóta eltelt idő tudásanyagát is beledolgozta, erre utal az alcím: Soziale Veränderungen in Ungarn 1989-2019. A fordítást magát nem a mi intézetünk készítette, mi „csak” szerkesztettük és könyvvé formáltuk azt. A kötet a Nemzeti Kulturális Alap és az Eszterházy Károly Egyetem támogatásával jelent meg.

A könyv 11 fejezetben mutatja be Magyarország társadalmát és annak változásait, mozgásait a ’80-as évek végétől napjainkig. Mint minden valamire való tudományos igényű munka, a kutatott kérdés meghatározásával, és a legfontosabb fogalmak tisztázásával kezdődik ez is. Aztán külön fejezetekben ismerhetjük meg a demográfiai és társadalmi folyamatok térben és időben való változását (településrendszer, urbanizáció és szuburbanizáció, belső migráció, stb.). A feldolgozott témák között találjuk a kisebbségek és etnikumok helyzetét határon innen és túl, valamint a szociális viszonyok és a közgondolkozás alakulását és a politikai részvételt is.

Bár nem konkrétan ennek a kötetnek a sajátossága, érdemes egy pillantást vetni a borítóra. A könyvet egy helyi német ismerősömnek is megmutattam, aki feltette a kérdést, hogy ugyan melyik az a híd, ami rajta látható, mert nagyon hasonlít a regensburgi Steinerne Brücke-re, de mégsem az. Nem járunk messze a megfejtéstől. A borítón egy fotómontázs látható, amelyben egyesül a nevezett regensburgi híd, és a mi budapesti Lánchidunk. Ez a kép nagyobb változatban megtalálható a Magyar Intézet folyosóján is. És mégis, miért jó ez? Ha felcsapjuk a kötetet, az első oldalak egyikén ott a megoldás, amely akár ars poeticája is lehetne az MMI-nek. Ahogy a két híd összekapcsolódik, úgy teremt kapcsolatot és köti össze a Duna Bajorországot és Magyarországot, Regensburgot és Budapestet.