A Vajdaságban születtem, és a Tisza-parti faluban, Moholon nőttem fel, kisebbségi környezetben. Édesanyám hatására, aki a helyi kulturális élet főszervezőjeként tevékenykedett, már gyerekkoromban megtapasztaltam a hagyományápolás közösségépítő erejét. Az egyházi gyerekkórus tagjaként sokszor megéltem, milyen sokat jelent a magyar szó a távolabbi, szórvány településeken, és hogyan erősíti az összetartozás érzését az anyaországgal vagy a külföldi diaszpóra közösségeivel.

Szegeden végeztem a gimnáziumot, majd hazahúzott a honvágy, és az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékére iratkoztam be. Az 1999-es bombázások alatt átjelentkeztem a Szegedi Egyetemre, és 2003-ban diplomáztam magyar szakon. Ekkor már elvarázsolt a színház világa, Budapestre költöztem, hogy a Bárkában tanuljak kritikaírást. Szervezőként dolgoztam, és a színház műsorfüzetét szerkesztettem. 2009-ben kerültem a Szabad Tér Színházhoz, ahol sajtófőnökként nyolc éven át alakítottam a Budapesti Nyári Fesztivál programját és intéztem a marketing-kommunikációt. Közben rendszeresen jelentek meg színházi írásaim, közönségtalálkozókat vezettem, dramaturgként segítettem előadások, irodalmi estek létrehozását, slam poetry versenyeket zsűriztem, és szerkesztő-műsorvezetőként immár tizenkét éve beszélgetek alkotókkal, művészekkel a Tilos Rádióban.

Ebben az önkéntes munkában is az értékek iránti elkötelezettség, a párbeszéd, a kíváncsiság és a világ sokféleségének bemutatása vezérel. A clevelandi Bocskai Magyar Rádióba is ezekkel a motivációkkal érkezem. Szeretnék hírt adni az ottani magyar közösség életéről, és minden tudásommal, tapasztalatommal erősíteni az egymáshoz, illetve az anyaországhoz való kulturális és nyelvi kötődést.