Az egyesület lelke a Reményi-házaspár, s Dr. Reményi György a Franciaorszàgi Magyarok Orszàgos Szövetsége (FRAMOSZ) elnöke is egyben. Odaadással, hivatásszerűen végzik az egyesület körüli teendőket. Szívügyük a voironi ünnepség, jó előre beharangozzák azt, toborozzák a résztvevőket.
Jókedvvel aprítottunk hagymát, krumplit az ünnepségre készítendő paprikás krumplihoz, s ha túl magasan kellett kavargatni, megtoldottuk egy sámlival. Mákos pite volt a desszert. Ez volt tehát a magyar kínálat a több standon vehető különféle tipikus ételek (spanyol, japàn, görög, afrikai, mexikói stb.) mellett.
Amikor értesültek a szervezők arról, hogy mi is szeretnénk táncolni a színpad gyanánt használt filegóriában, miénk lehetett az ebédidő; ehhez viszont a magyar egyesület saját erősítőjét és hangfalát kellett igénybe vennünk, technikai bonyodalmak miatt. Végül is minden megoldható, ha jó a szándék!
Egy rövid bujdosó keserves után felcsíki, gyimesi és moldvai körtáncokat tanítottam. A választás nem volt véletlenszerű, reméltem, hogy meg tudom érinteni a szomszédos standok közönségét is. A gyimesi hejszába könnyen bekapcsolódhattak görögök és örmények, de a franciák is, hiszen ennek a táncnak az alaplépését mindenütt ismerik Európa-szerte.
Külön érdekesség, hogy voironi kis park mellett többnyelvű könyvesbolt áll, ahol magyar könyveket is böngészhet-vásárolhat az érdeklődő.
Az ünnepségnek hála, remélhetőleg, bővülni fog az Isère-i magyarok társasága. Többen jelezték abbéli szándékukat, hogy a FRAMOSZ által kínált, magyar nyelvtanfolyamon részt vegyenek, melyeket gyerekek, kamaszok és felnőttek számára hirdettünk meg, kezdő, közép, esetleg társalgási szinten.
Különösképpen örültem annak, hogy volt, aki kifejezetten énektanítást is igényelne, mivelhogy ez nekem is szívügyem, s így valamiképpen biztosan megszervezhetünk néhány mesterkurzust az év folyamán. Persze, ehhez távolabbi vidékekről is be kell vonzanunk az érdeklődőket.
