Elválaszthattak, de szét nem…
A megemlékező műsort jómagam rendeztem, mely igen nemes, de nagy kihívásnak bizonyult. Az amerikai és a magyar himnuszt követően Pereházy Miklós elnök köszöntőjében kitért a Trianonhoz vezető történelmi eseményekre és az aláírás körülményeire. Mint elmondta: „Az első világháború győztes nagyhatalmai 1920. június 4-én, 16 óra 30 perckor íratták alá a trianoni békeszerződést. Kilencvennyolc éve egy emberként elkeseredés és tehetetlen düh járta át a magyarságot vallásra, társadalmi állásra és lakóhelyre való tekintet nélkül. Számunkra e nap az emlékezés, de egyben a nemzeti együvé tartozás, a nagy lélegzetvétel napja is.”
A köszöntő beszédet követően Tóth Viktor református lelkész tartott nyitó imát, majd az elcsatolt területekről nézhettünk meg gyönyörű képsorokat. Kiss Erzsike a Magyarok szép hazája című nótát énekelte el nekünk, Reményik Sándor Gyűrűt készíttetek… című versét pedig Molnár Attila szavalta el. A műsort Dánielfy Zsolt, a debreceni Csokonai Színház színművészének előadása és Antal Tímea felolvasása tette teljessé.
A megemlékezést régi magyar himnuszunk, a Boldog asszony anyánk, majd a székely himnusz eléneklésével zártuk.
