Augusztus utolsó vasárnapján különleges programra gyűltünk össze a Magyar Központban. A Fonó Táncegyüttes szervezésében férjemmel, Kerepesi Zoltánnal egy egész napos néptánc workshopot tartottunk, ahol reggeltől késő délutánig a táncé és a közös élményeké volt a főszerep. A rendezvény célja az volt, hogy a különböző korosztályok a saját szintjükön és igényeiknek megfelelően kapcsolódhassanak ki, miközben a néptánc lépésein keresztül a közösség is formálódik.
A napot a legkisebbekkel indítottuk. A gyermekek számára a moldvai táncok világát hoztuk el, amelynek ritmusos, magával ragadó zenéje azonnal megszerettette magát a kicsikkel. A tánclépések tanítását tudatosan építettük fel sok-sok játékos elemmel: a játék nemcsak megkönnyítette a tanulást és fenntartotta a figyelmet, hanem segített abban is, hogy a gyerekek feloldódjanak és közelebb kerüljenek egymáshoz.
Miután a legkisebbek befejezték a próbát, a program számukra a néptáncteremen kívül folytatódott. A Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasainak segítségével kézműves foglalkozás vette kezdetét: az asztaloknál gyurmázhattak, színezhettek, festhettek és gyöngyöt fűzhettek a gyerekek, míg a szabadban piknikezés és labdajátékok várták őket a friss levegőn.
Eközben a próbateremben tovább folytatódott a munka. A középső korosztályt, az ifjúsági csoportot vettük át, akikkel somogyi táncokat tanultunk. Célunk az volt, hogy átadjuk a somogyi friss csárdás alapjait és sajátos dinamikáját. A fiatalok rendkívül nyitottan és aktívan vettek részt a közös munkában; kifejezetten jól állt nekik ez a stílus, és meglepően gyorsan ráéreztek a lépések ízére.
Még az ebédszünet előtt belekezdtünk a felnőttek próbájába is, akikkel a kalotaszegi táncokba kóstoltunk bele. A célunk az volt, hogy mindenki megtalálja a maga számára kényelmes, mégis izgalmas lépéseket. Az alapok elsajátításával indítottunk: akik újonnan érkeztek, teljesen az elejéről, biztonságos környezetben ismerkedhettek meg a tánccal, akik pedig korábban már tanulták, gyakorolhatták és elmélyíthették meglévő tudásukat.
Délben a szülők által, nagy szeretettel készített közös ebédet fogyasztottuk el. Szerencsére csodás időnk volt, így ki lehetett ülni az udvarra a napra és a friss levegőre. Míg a gyerekek önfeledten játszottak, a felnőtteknek remek lehetőségük nyílt a kötetlen beszélgetésekre és az ismerkedésre.
Délután a felnőttek kalotaszegi oktatásával folytatódott a program, ahol még több összetett motívumot és lépést mutathattunk be. A nap végére a résztvevők már improvizatív módon, szabad táncban is használni tudták az elsajátított elemeket. Táncoktatóként számunkra mindig nagy élmény látni ezt a folyamatot: a tánc ilyenkor veszti el a csupán bemutatásra szánt jellegét, és a táncosok átérzik, hogy a befektetett munka kifizetődik – ez adja meg azt a magabiztosságot, amellyel később egy táncházban is bátran parkettre léphetnek.
A délutáni pihenő során a szülők által sütött friss fánkkal pótoltuk az energiát, majd a hivatalos programzárást követően sem sietett haza senki. A gyerekek és a felnőttek is ott maradtak még a Magyar Központban, és jó hangulatú beszélgetésekkel zártuk a napot.
Nagyon jól éreztük magunkat, és örömmel tapasztaltuk, hogy milyen összetartó, jó közösség alakult ki a Fonó Táncegyüttesnél. Külön öröm volt számunkra, hogy új arcokat is köszönthettünk a workshopon, és bízunk benne, hogy mindenki számára vidáman és élménydúsan telt ez a nap.
