2026. január 20-án, kedden 18 órakor a bécsi Collegium Pazmaneum kápolnájában a Krisztusban hívők gyűltek össze egy magyar nyelvű ökumenikus imaórára, bekapcsolódva a keresztények egységéért végzett világszerte megtartott imahétbe.
Az együttlét célja az volt, hogy Krisztus kéréséhez igazodva – „hogy mindannyian egyek legyenek” (Jn 17,21) – közösen imádkozzanak az egységért.
Az est elején ft. Varga János rektor, az est kezdeményezője és házigazdája köszöntötte a híveket, és két, a mindennapokban is megszívlelendő gondolatot emelt ki. Felidézte Erdő Péter bíboros figyelmeztetését: ”Ebben a szétzilált világban nehogy már egymásnak jelentsük a legfőbb problémát”.
Ehhez kapcsolta Leo pápa jelmondatát is: „in illo Uno unum” – őbenne, az Egyetlenben vagyunk egyek. Rektor úr hálás köszönetét fejezte ki Karvansky Mónika a bécsi magyar reformátusok lelkésznőjének, amiért készséggel, lelkesen támogatja és erősíti az ökumenikus imaalkalmak létrejöttét, a vallásközi párbeszédet a bécsi magyarság körébean.
Az ökumenikus imahét mottója idén Pál apostoltól származik: „Egy a test, és egy a Lélek, aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást is” (Ef 4,4). A gondolat a reményre irányította a figyelmet: Jézust követve, a „remény zarándokaiként” járjuk utunkat. Ő maga kéri, hogy mindannyian egyek legyünk (Jn 17,21).
Az igehirdetés szolgálatát Mag. Karvansky Mónika PhD református lelkipásztor végezte. Az Ef 4,2 igéjét állította a középpontba: „teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel; viseljétek el egymást szeretettel”. Hangsúlyozta, hogy az egység nem emberi módszerekkel „kierőszakolható”. Akkor születik meg, ha a krisztusi erények valóban átformálják a szívet és a közösségeket. Külön is rámutatott: ma éppen az alázat, a szelídség, a türelem és a szeretet tűnik sokszor hiánycikknek. Ezért az egység útja Jézushoz vezet, és Jézushoz közeledve egymáshoz is közelebb kerülünk.
Az ökumenikus imahét idei imádságait és elmélkedéseit az Örmény Apostoli Egyház készítette, a közös keresztény örökségből merítve. A záró gondolatok Pál fohászát idézve arra hívtak, hogy a belső ember megerősödése és Krisztus szeretetének megismerése ad tartást a Lélek egységének megéléséhez. Az imaóra után agapé következett a Pázmáneumban, ahol a személyes találkozások és beszélgetések tovább mélyítették az este ajándékát.
Hálával köszönjük minden közreműködő szolgálatát és jelenlétét. Köszönet Wurst Erzsébetnek, a bécsi Kaláka Club elnökasszonyának és a Club valamennyi tagjának, hogy bekapcsolódtak az imába. Külön köszönet illeti Őri Gergő orgonaművészt az igényes zenei szolgálatért, Kertész Erzsébetet, a Könyvmolyok Klub elnökasszonyát, valamint Hoyer Klárát, a Pázmáneum közösségének lelkes és hűséges tagját lektori szolgálatukért.
Az esten imádságunkban a keresztény egység mellett kértük a nemzeti összetartozás erősödését is: hogy a határokon innen és túl, a szétszórtságban élő magyar közösségekben is növekedjék a felelősség egymásért, a hűség a gyökereinkhez, és a békességre törekvő, jóakaratú együttműködés. Külön imádságban emlékeztünk meg mindazokról is, akik – akár akarva, akár akaratlanul – távol maradtak az alkalomtól: Rektor úr és a Lelkésznő külön kérték számukra Isten oltalmát, erősítését és az egységhez visszavezető utat.
