Interkulturális istentiszteleten vett részt a müncheni Magyar Nyelvű Református Gyülekezet
Maga a liturgia fő váza természetesen német volt, hiszen német testvéreink adtak otthont az alkalomnak, de az istentisztelet során angolul, koreaiul, valamint magyarul is szólaltak meg énekek. A kórusunk ugyanis egy gyönyörű kánont adott elő, amit előbb magyarul, azután pedig németül énekeltünk el. Ezután következett a közös úrvacsora, az eucharisztia, aminek a kiszolgáltatásában a nemzetek lelkészei együtt és közösen végeztek szolgálatot, köztük gyülekezetünk lelkésze, Csákvári Dániel is. Az istentisztelet után közös ebéd és beszélgetés következett, aminek az interkulturális jellege a gasztronómiában is megmutatkozott: minden nemzet legjellemzőbb ételeiből hozott kínálni valót, így is ismertetve meg önmagát másokkal. A mi gyülekezetünk természetesen gulyáslevest kínált, mint a hazai gasztronómia egyik kiválóságát.
Az istentiszteleten való részvétel egyaránt fontos volt nekünk mint református gyülekezetnek, s nem utolsósorban mint magyaroknak. Először is azért, hogy mi, protestánsok rátaláljunk arra, hogyan tudunk közösen szolgálni. Én személy szerint azért is imádkoztam, hogy katolikus testvéreinkkel is együtt szolgáljunk mint keresztények, mint Krisztus látható egyházának élő tagjai. Másodszor pedig magyarságunk szempontjából is fontosak az ilyen és az ehhez hasonló alkalmak. Mert ezzel megmutathatjuk, hogy mi magyarok otthon és határon túl is képesek vagyunk együtt, összetartva élni, s mindeközben képesek vagyunk a világ más nemzeteivel is együtt szolgálni és dolgozni. Soli Deo Gloria!
