Budapest - Szombathely - Medellín
Jutka édesanyja Tar Ágnes Magdolna (anyja neve: Szalai Mária, zalaapáti lakos) Szombathelyen született 1935-ben. Jutka nagyanyja elvált a férjétől, édesanyját, Tar Ágnes Magdolnát ezért Tar Jenő fogadta örökbe 1942-ben. A nagymama a gyermekekkel együtt Budapestre költözött. Tar Ágnes itt szerzett géplakatos végzettséget.
Jutka édesapja Hofferek István (szülei: Hofferek András és Gelencsér Terézia) 1930-ban született Budapesten (Újpesten). Kohógyári munkásként dolgozott. Katonai kiskönyve szerint 1953-tól a híradós csoportnál volt katona, Budapesten a Tinódi laktanyában lakott. Rádiószerelői tanfolyamot végzett a katonaság ideje alatt.
Tar Ágnes az 50-es évek elején kötött házasságot Fritz Neumann színésszel, akinek a nevét is felvette, így lett Ágnes Neumann. Hofferek Istvánnal Ágnes Újpesten ismerkedett meg, és az asszony úgy döntött, hogy Istvánnal együtt 1956-ben elhagyják az országot.
Ausztriába a zöldhatáron keresztül menekültek, majd a traiskircheni menekülttáborban helyezték el őket. Itt a Magyar Segítő Szolgálat Bécs nevű szervezettől kaptak segítséget. 1957-ben a bécsi bíróság mondta ki Neumann Ágnes és Fritz Neumann közötti válást.
Irány Ausztria
A menekülttáborban döntötték el, hogy Kolumbia felé veszik az irányt, a Genovából induló Amerigo Vespucci hajóra szálltak fel 1957. április 24-én, majd érkeztek Cartagena kikötőjébe május 12-én. Jutka édesanyja emlékei szerint a hajón nagyon rosszak voltak a körülmények, sok embert volt a hajó aljában elszállásolva nagyon kicsi helyen.
Mikor megérkeztek Cartagenába, Ágnes három hónapos várandós volt, de elvesztette a gyermeket. Elmondása szerint, mert a hajón rosszak voltak a körülmények, valamint nagyon megijedt attól, amit Cartagenában láttak: még soha nem találkoztak „fekete” emberekkel, akikről azt hitték, hogy kannibálok, és felhizlalják, majd megeszik őket.
Új élet Medellínben
Ágnes és István a katolikus egyház segítségével Bogotába mentek más magyar menekültekkel együtt (többek között Julio Schmitt szüleivel), itt azonban kirabolták őket, semmijük sem maradt. Bogotát nagyon hidegnek találták, ezért úgy döntöttek, hogy keresnek egy kellemesebb klímájú helyet. Így esett a választásuk Medellínre.
Medellínben kötöttek házasságot 1957-ben az Iglesia de la Veracruz templomban. A szertartáson több magyar család is részt vett, a fotógalériában mellékelem az esküvői meghívót, amin olvasható a meghívottak között Gombás Lászlóné, Fazekas Miklós és Fazekas Miklósné neve is.
1958-ban megszületett lányuk Hofferek-Tar Jutka. Édesanyjának ezután még volt 3 terhessége, de sajnos valamennyi babát elvesztette, így Jutkának nem született testvére. Hofferek István 1961-től 1966-ig a Landers Mora gyárban dolgozott kohómunkásként, majd 1966-ban a család egy évre Manizalesbe költözött a jobb munkalehetőség miatt, de aztán visszatértek Medellínbe, és István állást kapott az Aceros y Herramientas de Colombia cégnél.
Később önállósította magát, és öntödei vállalkozást alapított haláláig. Mivel Tar Ágnes nem talált munkát géplakatosként Kolumbiában, a kozmetikusi szakmát választotta, a Helena Rubinstein és Dorothy Grey cégeknél kapott állást. Ezután stílusbútorok kereskedelmi menedzsereként dolgozott nyugdíjazásáig.
Otthon a családban csak magyarul beszéltek, és Jutka is csak a magyar nyelvet tanulta meg kiskorában. Ezért a szülők a kislány antioquiai keresztanyjának, Teresa Uribének a tanácsára úgy döntöttek, hogy kollégiumba adják a gyermeket, hogy megtanulja a spanyol nyelvet. Így került Jutka Guarnéba, ferences nővérekhez két évre, öt éves korában. A kollégium bentlakásos intézmény volt, a gyermek 5 éves korától 7 éves koráig itt lakott, a szülők hétvégenként mentek látogatni.
Ezután hazatért 1965-ben, és a Palermo San José iskolában folytatta tanulmányait. Medellínben élt mindig, kivéve azt az öt évet, amikor házas volt, és férjével San Andresben telepedtek le. Jutka a ragasztószalagokat gyártó Cintadina cégnél dolgozott kereskedelmi tanácsadóként 16 évig, nyugdíjazásáig.
Edesanyja 2016-ban, édesapja 2019-ben hunyt el. Apukája soha nem tért haza szülőföldjére, de anyukájával 2010-ben látogatást tettek Magyarországra, hogy rokonok után kutassanak, azonban nem találtak senkit. A hazatérés után is folyamatosan tartották a kapcsolatot több magyarral, többek között Flandorffer Péterrel és családjával, a már elhunyt Fazekas Miklóssal. Más magyarokkal is volt kapcsolat, de nem állandó jelleggel, ám mindenki ismert mindenkit.
A medellíni magyarok első találkozójára Beck András akkori konzul javaslatára került sor 2019-ben.
