A legenda szerint Attila, hun király visszavonuló csapattöredéke a catalaunumi csatát követően 451-ben menekült be a völgybe, ahol menedéket keresett. A helyiek a mai napig megemlékeznek hun eredetükről.
A kétnapos programra egész Svájc területéről érkeztek érdeklődő magyarok. A program szombaton délelőtt vette kezdetét Grimentz községben, ahol az egyik fő látványosság – a kis hegyi falu varázslatos miliője mellett – a hegyről leérkező tehenek tradicionális vonulása volt. A grimentz-i vásár bejárása és ebéd elfogyasztását követően Dr. Salamin András helytörténész és magyar őstörténet kutató vezetésével a csoport bejárta a környező falvakat.
A túra első állomása a Grimentz melletti „Mártírok köve” volt, a kultikus pogány emlék megtekintését követően St. Luc községét és évszázados emlékeit lehetett szemügyre venni. A kirándulás következő állomása már komolyabb megterhelést jelentett a bátraknak, akik vállalkoztak a meredek hegyoldal megmászására az úgynevezett Szervágó-kőhöz, ahonnan szemet gyönyörködtető panoráma tárult a magyar csapat elé.
A nap végén a szálláson Dr. Salamin András és Bernold Savioz svájci kutató tartott előadást a „Hun völgyben” élők eredetének kérdéseiről. Savioz Úr magával hozott néhány ősi gyökerekkel bíró helyi lakost is, akik bemutatták a régió sajátos, ún. patois nyelvjárását.
A nap végén a szervezők gulyással kedveskedtek a megfáradt csoportnak, amit kötetlen beszélgetés követett.
Másnap, vasárnap lehetőség volt részt venni a grimentz-i istentiszteleten, majd egy ismert alpesi férfikórus szabadtéri előadásának meghallgatására.
A közös program lezárását követően a csoport többsége a környező hegyekben való túrázást választotta a hazautat megelőzően.
Fotók: Szántó András
