Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. (Szent) István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fő védőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe.
Az állami ünnepet gyakorlatilag Magyarország minden településén megtartják. Ezen kívül a szórvány és a diaszpóra magyar közösségek is ünneplik ezt a napot, ki-ki a maga módján. Kanadában voltam ösztöndíjas, ott például ebben az évben egy Calgaryhoz közeli farmon tartottak egy ünnepi megemlékezést, melyet egy hagyományos disznótoros evés-ivással zártak. Most Montevideóban vagyok ösztöndíjas.
Ez az ünnep nagyon fontos az itteni magyarok életében, melynek én is részese lehettem. Augusztus 19-én volt az ünnepi rendezvény. Júliustól erre a napra készült mind az öt néptánccsoport, hiszen ekkor szoktak bemutatásra kerülni a régi és új tánckoreográfiák. A heti fix próbákon kívül plusz próbákat is tartottunk, hogy a régi táncosokkal együtt tudjunk készülni, akik vállalták az ünnepi szereplést.
Rengeteget „dolgoztunk” és csodálatos táncműsort láthatott a közönség. Az óvodások gyermekjátékfűzéssel, népi gyermektánccal készültek. Az iskolás csoport moldvai tánckoreográfiát mutatott be. A Tündérkert csoport kalotaszegi, mezőségi, szilágysági, felcsíki, örkői, bonchidai táncokat táncolt. A Mákvirág csoport szatmári tánckoreográfiával és mezőségi improvizációval lepte meg a közönséget.
Előző nap már szépen berendeztük a Magyar Otthont, ahol tartottuk a programot. Az ünnepi beszéd, megnyitó után került sor az új kenyér megszentelésére. Ez után következett a táncos műsor, melyet ünnepi vacsora követett: hortobágyi húsos palacsinta és zserbó, illetve magyar borok kóstolása. Végül egy fergeteges, nagyon jó hangulatú táncos éjszaka koronázta meg az augusztus 20-ai ünnepet.
