Az iskola diákjai minden korosztályból képviseltették magukat a fellépők között. Az óvodás csoport a három pillangó meséjét adta elő, bűbájos jelmezekbe bújva. Ezt követték a kisiskolások bátor szavalatai, az idősebbek pedig énekekkel kápráztatták el a nagyérdemű közönséget. Hallhattunk gyönyörű zongoradarabokat is, az iskola felnőtt tanulói közül pedig egy művészt, Catherine Molnárt köszönthettünk,aki édesapjával és lányával hármasban csellón és hegedűn játszott.
Fellépett a Bokréta együttes nemrégen megalakult ifjúsági csoportja, akik a Szeged környéki tanyavilág régies táncait mutatták be bámulatosan virtuóz módon – olyannyira,hogy a közönség szűnni nem akaró tapsvihara percekig nem engedte őket lejönni a színpadról.
Az ünnepséget ínycsiklandó, magyaros ebéd (húsleves, káposzta, sült húsok, krumpli, desszert) előzte meg, amelyet a cserkészek szolgáltak fel.
Az ünnepség végén minden fiatal a színpadra sereglett, ahol egy-egy szál virággal a kezükben elénekelték a ’Serkenj fel, kegyes nép’ kezdetű dalt, áldást kérve az édesanyákra, majd mindenki megkereste az anyukáját, nagymamáját a közönség sorai közt – ami nem kis feladat volt, tekintve hogy a rendezvény teltházas volt, több mint 200-an gyűltünk egybe –, hogy átadja virágszálát.
