Dr. Csiszár Rita előadása Nürnbergben
A szívemhez közel álló témában tartott előadást Dr. Csiszár Rita, Svájcban élő nyelvész és szociológus, aki több bajor városba – Regensburgba, Ingolstadtba és Nürnbergbe is – ellátogatott, hogy előadást tartson a többnyelvű gyermeknevelés jelenségvilágáról. Prezentációját nemcsak széles körű szakirodalmi tájékozottsága, hanem saját kutatói és anyai tapasztalatai is élvezetessé tették.
Közel egy éve védtem meg az ELTE-n a tanári szakdolgozatomat, melynek témája a többnyelvűség didaktikája volt. Az egyik forrásként felhasznált szerző, Brigitta Busch, bécsi professzorasszony ezt írta a többnyelvűségről:
„A többnyelvűség marginális témából központi témává vált, mind társadalmi-politikai, mind pedig tudományos szempontból. Sokáig az egynyelvűség számított normális esetnek, a két- vagy többnyelvűség – legyen szó az egyes beszélőkről, régiókról vagy országokról – pedig különleges esetnek. Tekintettel a világszerte megfigyelhető gazdasági összefonódásokra és az új politikai-területi konfigurációkra, tekintettel a világszerte elterjedt mobilitásra, a migrációra és a nemzeteken átívelő kommunikációs hálózatokra, azaz minden olyan jelenségre, amelyet a globalizáció kulcsszó alatt tudunk összefoglalni, a többnyelvűséget egyre inkább a mindennapok részeként észleljük.” (Brigitta Busch 2017: Mehrsprachigkeit. 7. old., ford.: J. G.)
És valóban: a még belátható múltban kiköltözött magyar családok gyerekei német iskolába, óvodába járnak, van ahol az anyuka vagy apuka is német, így előbb-utóbb elkerülhetetlenné válnak az olyan mondatok a gyerektől, mint a Vettünk egy új fernzét Omi, és van benne három magyar zender. Vagy: Anya, hol a taschentuch? De nemcsak a nyelvi kódok keverése, hanem számos egyéb izgalom és meglepetés várhat a többnyelvű környezetben fejlődő gyerekre, illetve a szüleire: például nem szólal meg valamelyik nyelven, lehet, hogy éppen magyarul nem. Mi húzódhat a háttérben? Csiszár számos okot felsorolt, amely a „gyermeki sztrájk” hátterében állhat: ilyen az új óvoda/iskola hatása, a gyermek személyes konfliktusa az adott nyelvet beszélő emberekkel, a szülői következetesség hiánya, problémák az érzelmi kötődéssel, a környezet reakciói stb.
A tárgyalt problémák kiegészültek a hallgatóság soraiból érkező felvetésekkel. Többen megfogalmazták azt az aggodalmukat, amit a német intézményben lévő pedagógusok ültettek beléjük: a gyereknek már legalább száz szót kellene tudnia németül, de még mindig nem megy. A nyelvtanulási tempóval kapcsolatos aggodalmak szerencsére többnyire alaptalanok voltak, hiszen „egy új nyelv birtokba vétele hosszú folyamat, amely alapos elemzőmunkát kíván a gyerektől” – szögezte le Csiszár.
Mi lesz a gyermek magyarnyelv-tudásával, pláne akkor, ha a környezeten kívül még az egyik szülő is német? Elkerülhetetlen, hogy idővel a német nyelv váljon dominánssá, éppen ezért teljesen fölösleges még a magyarul beszélő szülőnek is németül beszélnie hozzá. Inkább a magyar nyelv megőrzésére kell törekedni: a lényeg, hogy ahhoz valamilyen élmény, pozitív érzelmi töltet társuljon. A magyarról már egyszer leszoktatott gyereket nehéz visszaszoktatni, ezért érdemes kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket akár a magyarországi családi kötelék (pl. nagyszülők), akár valamilyen tábor, akár a diaszpóra kulturális szervezetei, helyi kezdeményezései kínálnak. Ilyenek a hétvégi magyar iskolák vagy a cserkészet. Nürnbergben mindezek a lehetőségek rendelkezésre állnak, éppen ezért örömmel nyugtáztam, hogy az ötven fős hallgatóság soraiban volt olyan szülő, akinek a gyerekét a hétvégi iskolában, és volt olyan leendő szülő, akinek a német férjét a Nürnbergi Magyar Kultúregyesület magyar mint idegen nyelv tanfolyamán tanítom, tehát nemcsak rendelkezésre állnak a magyar nyelv megőrzésének és tanulásának a lehetőségei, hanem élnek is vele.
Az előadás sikerét jól jelzi, hogy az előadó által írt Két- és többnyelvű gyermeknevelés a mindennapokban című kézikönyvet maradéktalanul elkapkodták, sőt volt, akinek már nem is jutott. Köszönjük a tartalmas és hasznos vasárnapi programot, várunk vissza, Rita!
