Két- és többnyelvű gyerekek – problémák és megoldások

Dr. Csiszár Rita előadása Nürnbergben

/ Juhász Gergely /
juhasz.gergely képe
A gyermeknevelés számos izgalmat és meglepetést rejt magában. Fokozottan igaz ez, ha a gyermek nevelési és szocializációs színterei többnyelvűek. A diaszpórában élő szülők közül sokan érdeklődnek a többnyelvű nyelvhasználat és a nevelés összefüggései iránt, mert mindennapi tapasztalatuk, hogy gyermekük egynél több nyelvvel nő fel. Dr. Csiszár Rita alkalmazott nyelvész nürnbergi előadásán jártunk.
Csiszár Rita előadása NürnbergbenCsiszár Rita előadása NürnbergbenCsiszár Rita előadása NürnbergbenCsiszár Rita előadása Nürnbergben

A szívemhez közel álló témában tartott előadást Dr. Csiszár Rita, Svájcban élő nyelvész és szociológus, aki több bajor városba – Regensburgba, Ingolstadtba és Nürnbergbe is – ellátogatott, hogy előadást tartson a többnyelvű gyermeknevelés jelenségvilágáról. Prezentációját nemcsak széles körű szakirodalmi tájékozottsága, hanem saját kutatói és anyai tapasztalatai is élvezetessé tették.

Közel egy éve védtem meg az ELTE-n a tanári szakdolgozatomat, melynek témája a többnyelvűség didaktikája volt. Az egyik forrásként felhasznált szerző, Brigitta Busch, bécsi professzorasszony ezt írta a többnyelvűségről:

„A többnyelvűség marginális témából központi témává vált, mind társadalmi-politikai, mind pedig tudományos szempontból. Sokáig az egynyelvűség számított normális esetnek, a két- vagy többnyelvűség – legyen szó az egyes beszélőkről, régiókról vagy országokról – pedig különleges esetnek. Tekintettel a világszerte megfigyelhető gazdasági összefonódásokra és az új politikai-területi konfigurációkra, tekintettel a világszerte elterjedt mobilitásra, a migrációra és a nemzeteken átívelő kommunikációs hálózatokra, azaz minden olyan jelenségre, amelyet a globalizáció kulcsszó alatt tudunk összefoglalni, a többnyelvűséget egyre inkább a mindennapok részeként észleljük.” (Brigitta Busch 2017: Mehrsprachigkeit. 7. old., ford.: J. G.) 

És valóban: a még belátható múltban kiköltözött magyar családok gyerekei német iskolába, óvodába járnak, van ahol az anyuka vagy apuka is német, így előbb-utóbb elkerülhetetlenné válnak az olyan mondatok a gyerektől, mint a Vettünk egy új fernzét Omi, és van benne három magyar zender. Vagy: Anya, hol a taschentuch? De nemcsak a nyelvi kódok keverése, hanem számos egyéb izgalom és meglepetés várhat a többnyelvű környezetben fejlődő gyerekre, illetve a szüleire: például nem szólal meg valamelyik nyelven, lehet, hogy éppen magyarul nem. Mi húzódhat a háttérben? Csiszár számos okot felsorolt, amely a „gyermeki sztrájk” hátterében állhat: ilyen az új óvoda/iskola hatása, a gyermek személyes konfliktusa az adott nyelvet beszélő emberekkel, a szülői következetesség hiánya, problémák az érzelmi kötődéssel, a környezet reakciói stb.

A tárgyalt problémák kiegészültek a hallgatóság soraiból érkező felvetésekkel. Többen megfogalmazták azt az aggodalmukat, amit a német intézményben lévő pedagógusok ültettek beléjük: a gyereknek már legalább száz szót kellene tudnia németül, de még mindig nem megy. A nyelvtanulási tempóval kapcsolatos aggodalmak szerencsére többnyire alaptalanok voltak, hiszen „egy új nyelv birtokba vétele hosszú folyamat, amely alapos elemzőmunkát kíván a gyerektől” – szögezte le Csiszár.

Mi lesz a gyermek magyarnyelv-tudásával, pláne akkor, ha a környezeten kívül még az egyik szülő is német? Elkerülhetetlen, hogy idővel a német nyelv váljon dominánssá, éppen ezért teljesen fölösleges még a magyarul beszélő szülőnek is németül beszélnie hozzá. Inkább a magyar nyelv megőrzésére kell törekedni: a lényeg, hogy ahhoz valamilyen élmény, pozitív érzelmi töltet társuljon. A magyarról már egyszer leszoktatott gyereket nehéz visszaszoktatni, ezért érdemes kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket akár a magyarországi családi kötelék (pl. nagyszülők), akár valamilyen tábor, akár a diaszpóra kulturális szervezetei, helyi kezdeményezései kínálnak. Ilyenek a hétvégi magyar iskolák vagy a cserkészet. Nürnbergben mindezek a lehetőségek rendelkezésre állnak, éppen ezért örömmel nyugtáztam, hogy az ötven fős hallgatóság soraiban volt olyan szülő, akinek a gyerekét a hétvégi iskolában, és volt olyan leendő szülő, akinek a német férjét a Nürnbergi Magyar Kultúregyesület magyar mint idegen nyelv tanfolyamán tanítom, tehát nemcsak rendelkezésre állnak a magyar nyelv megőrzésének és tanulásának a lehetőségei, hanem élnek is vele.

Az előadás sikerét jól jelzi, hogy az előadó által írt Két- és többnyelvű gyermeknevelés a mindennapokban című kézikönyvet maradéktalanul elkapkodták, sőt volt, akinek már nem is jutott. Köszönjük a tartalmas és hasznos vasárnapi programot, várunk vissza, Rita!