Ki is magyar?

Ez a cikk nemcsak számokat és szervezeteket mutat be, hanem azt az emberi küzdelmet is, amelyet elkötelezett magyarok – mint például Albert László vagy Ambrosy Anna – folytattak (vagy az ausztráliai magyar szervezetek vezetői folytatnak jelenleg is) azért, hogy a közösség láthatóvá váljon, és méltó helyet vívjon ki magának Ausztrália sokszínű nemzetiségi palettáján.

Megismerjük, hogyan alakult ki a magyar élet Melbourne-ben, Sydney-ben, Brisbane-ben vagy Adelaide-ben – és azt is, hogyan élhet tovább a „nagy Magyarország” szelleme a diaszpórában, ahol erdélyi, felvidéki, délvidéki és anyaországi magyarok közös ünnepeken, táncházakon, cserkésztáborokban újra egymásra találnak.

Bevándorlási hullámok – a közösség kialakulása

A legelső regisztrált magyar Isaac Friedman kereskedő volt, aki 1833-ban érkezett a feleségével és lányával Ausztráliába. Hamarosan más fiatal magyar férfiak is követték példáját, köztük Dr. Reuter Roth, aki 1858-ban érte el az ausztrál partokat, és az ausztrál testnevelés úttörőjévé vált. A budapesti származású Ernest Leviny sikeres ezüst- és aranyműves lett, pompás háza, a „Buda” ma is kedvelt turisztikai látványosság.

Az 1920-as Enemy Aliens Act öt évre megtiltotta a  magyarok beutazását Ausztráliába. Amikor az 1921-es népszámlálás során először külön számolták a magyarokat, a Victoria államban élő közösség mindössze 25 főt jelentett.

A második világháború után több ezer magyarországi és a Magyarországtól elszakított területen élő magyar menekült érkezett Ausztráliába. Az 1956-os magyar forradalom szovjet elnyomása után az ausztrál kormány mintegy 14 000 magyar menekült számára adott letelepedési lehetőséget és nyújtott támogatást. A szerbiai, vajdasági magyar közösségek tagjainak egy része is Ausztráliába települt, főként az 1970–80-as években.

Küzdelem a láthatóságért az ausztrál statisztikákban

1979-ben az ausztrál népszámlálás alig 21 000 magyar származású polgárt vett nyilvántartásba. Albert László, aki abban az évben érkezett Ausztráliába, és később feleségével együtt évtizedeken át nagyon sokat fáradozott egyrészt az ausztráliai magyar közösségek erősödéséért, másrészt kulturális identitásuk megőrzéséért, bizonyos volt abban, hogy a hivatalos adatok szerinti létszámnál sokkal több magyar él Ausztráliában.

A probléma: csupán az útlevél eredetének vizsgálata nem elegendő

Albert László felismerte, hogy a statisztikában nem jelennek meg az elszakított területekről érkező magyarok, például Erdélyből, Felvidékről vagy Délvidékről. Ők többnyire román, szlovák vagy jugoszláv útlevéllel szerepeltek, így az a magyar csoport a támogatásokhoz szükséges létszámot (50 000) nem érte el.

Ambrosy Anna kutatása – tudományos bizonyíték

Ambrosy Annát ugyancsak foglalkoztatta a magyarság helyzete, létszáma Ausztráliában, és kutatása nyomán jelent meg 1990-ben „A Survey of the Hungarian Community in Victoria” című tanulmány, amely igazolta Albert László megérzését, hogy a hivatalos adatok statisztikailag nem tükrözik a magyar közösség valós létszámát.
 

Albert László és a QMSz tevékenysége

Albert László a Queenslandi Magyar Szövetség (QMSz) ügyvivőjeként felkészült Ambrosy Anna kutatási eredményeiből, és 1995 második felében az ABS (Australian Bureau of Statistics) 1996-os népszámlálás kapcsán tartott információs estjeinek egyikén, két tanácsadó segítségével – dr. Volep János (délvidéki származású történész) és Balla József (szekszárdi származású történelem tanár) – szót kért a találkozón, és mindhárman érvelni kezdtek az Ancestry (ősi származás) kérdés bevezetése mellett.

Az eredmény: új módszerek a 2001-es népszámlálásban

A QMSz kezdeményezése nyomán a 2001-es népszámlálás már azt a kérdést is feltette: „What is the person’s ancestry?”, lehetőséget adva a származási háttér megjelölésére, illetve akár a szülők vagy nagyszülők hazájának feltüntetésére – tehát az elszakított magyar közösségek képviselői is regisztrálhatták magukat magyarként.

Közösségi térkép

A 2006-os adatok szerint már körülbelül 67 600 fő vallotta magát magyarnak Ausztráliában – köztük sok olyan személy, aki nem Magyarországon született, de magyar identitással rendelkezett.

Napjainkban – a 2021-es ABS beszámoló alapján – mintegy 81 029 magyar felmenőkkel rendelkező él Ausztráliában, köztük 16 655 magyarországi születésű.

A legtöbben Victoria államban, főként Melbourne körzetében élnek (kb. 21 700 fő), őket követi New South Wales, Sydney és környéke (kb. 23 600 fő), majd Queensland, Brisbane és környéke (kb. 9 800 fő), Dél-Ausztrália, Adelaide és környéke (kb. 5 400 fő), Nyugat-Ausztrália, Perth körzete (kb. 4 200 fő).

Kunz Egon Magyarok Ausztráliában című könyvében 100-200 közé teszi a magyar szervezetek, csoportosulások számát és az ausztráliai magyarság csupán 5-10 %-ára becsüli a csoportok által szervezett programok látogatóinak arányát (1997).

Ezért is van óriási szerepe a Kőrösi Csoma Sándor Programnak, hiszen a program ösztöndíjasai nagyon sokat tehetnek, hogy változatos programjaikkal, a magyar kultúra iránt elkötelezett tudásukkal, lelkesedésükkel folyamatosan frissítsék, erősítsék, új energiákkal töltsék fel az ausztráliai magyarság és az óhaza kapcsolatát.

Trianon korrekciója a diaszpórában?

Az ausztráliai magyar közösség története tehát beláthatjuk, nem csupán a kivándorlás, hanem a megmaradás és az összetartozás története is. Az, hogy ma már egyre pontosabb képet tudunk alkotni az Ausztráliában élő magyarokról – köszönhetően a magyar közösség elszánt tagjainak, ez azt is jelenti, hogy a magyar diaszpóra hangja erősebben hallatszik.

A magyarság nem csupán állampolgárság vagy születési hely kérdése: kultúra, nyelv, hagyomány, közös emlékezet. És ezek – bárhol is éljünk a világban – összekötnek bennünket, magyarokat, újra megteremtve egy határokon túli, mégis egységes nemzetközösségét.

A 2001-es ugrásszerű változás túlmutat matematikai, statisztikai finomhangoláson: valódi etnikai elismerést jelent. Az együtt ünneplő különféle területekről származó magyarok lehetőséget kaptak az önazonosság kinyilvánítására – a közösség szemszögéből tekintve a trianoni veszteség egyfajta virtuális visszarendeződésének is tekinthetjük az ausztráliai magyar közösségek példáit, amikor újra felépül az egységes magyar kulturális tér távol a Kárpát-medencétől.

Források:

Albert László jegyzetei és fotói

Cultural AtlasAustralian Dictionary of Biography.

dailynewshungary.com+4Cultural Atlas+4Hungarians in New South Wales+4.

Cultural Atlasorigins.museumsvictoria.com.au.

library.nma.gov.au+7ehive.com+7books.google.com+7.

Ancestry Standard | Australian Bureau of Statistics

Hungary country brief | Australian Government Department of Foreign Affairs and Trade

ehive.com+7culturalatlas.sbs.com.au+7opac.elte.hu+7.

https://library.nma.gov.au/libero/WebOpac.cls