Avagy történelem, tudás és ízes vasárnapok
Nálunk a vasárnap most már erről is szól. Nem csak magyar óránk vagy kézműves foglalkozásunk van a Marsdeni Magyar Házban és nem csupán főzünk, hanem alkotunk, tanulunk, és játszva fejlődünk.
Fakanállal a történelem nyomában
Az elmúlt hetekben például Szent István király életéről és koráról tanultunk, mert készülünk az augusztusi nagy alkalmunkra. A gyerekek számára sokszor nehéz megragadni a régi korok világát – de amikor közben tojásos tésztát gyúrunk, mint egykor a parasztházakban, vagy szilvás gombócot készítünk, az egész történelem hirtelen életre képes kelni. A hagyományos magyar ételek készítése során észrevétlenül kapcsolódnak a múlthoz, megértik a hétköznapok ritmusát, az egyszerűség örömét.
Anyanyelvi tésztakalandok
A közös főzés nemcsak a kézügyességüket, hanem a szókészletüket is fejleszti. A gyerekek új szavakat, kifejezéseket tanulnak – nem tankönyvből, hanem valódi élményeken keresztül. A tojásleveshez, barátfüléhez, szilvás gombóchoz számos alapanyag szükséges, és az elkészítéshez szókincs is: rántás, prézli, fakanál, habverő, derelyevágó, gyúr, nyújt, morzsol, szaggat, pirít, dinsztel... sorolhatnánk még... – ezek a szavak hirtelen testet öltenek, és a gyerekek könnyebben magukévá teszik őket.
És mi történt legutóbb? Szilvás gombócot, szilvalekváros derelyét, hamis húslevest és tojáslevest főztünk – közösen. Mindenki gyúrt tésztát, a kamaszkorúak már profi módon nyújtották is gyönyörű kerekre és papír vékonyságúra, volt, aki a főtt krumplit „törte” a krumplis tésztához, a gombóc alapanyagához, a legfiatalabb gyermek (5 éves) pucolta a sárgarépát a leveshez, majd gömbölyítette a gombócokat.
A főzés: kreatív szabadság és önbizalom
A főzés során a gyerekek megtapasztalják, hogy a kezükkel létrehozhatnak valamit, ami örömet okoz másoknak – egymásnak, szüleiknek, akik alig várják, hogy megízlelhessék a gyerekek főztjét. Ez nem csak kedélyes elfoglaltság, de önbizalom-erősítő tréning. Egy kis só ide, egy csipet liszt oda – dönteniük kell, figyelniük kell, közben fejlődik az együttműködési, a problémamegoldási készségük, és az esztétikai érzékük is.
Vasárnapi menü – sokkal több, mint ebéd
A vasárnapi főzőkör nálunk nem egyszerű ételkészítés. Ez történelmi utazás, nyelvóra, kézműves foglalkozás és örömteli együttlét egyben. Mindenki hozzáad valamit a sikerhez. És ami talán a legfontosabb: emlékeket gyúrunk a tésztába, melyek később is elkísérik őket majd – egy félresikerült derelye, egy kis lisztes mosoly, egy tökéletes gombóc formájában, és talán összeköti őket történelmünk azon tagjaival, akik ugyanúgy küszködtek egyszer, hogy elkészítsék ugyanezeket a fogásokat..
