Depressziós puli
Ez akkora eseménynek számított a történelem viharai elől ide menekült magyar diaszpóra életében, hogy a teljes néptánccsoport kivonult, természetesen népviseletben, talán még zenekarral is, és egy küldöttség fogadta a kiskutyát.
Az eseményen jelen volt a Sydney Morning Herald, egy ma is működő ausztrál napilap, és egy rövid képes tudósítás is készült minderről. Sajnos a puli megvesztegethetetlen jelleme párosult némi melankolikus hazaszeretettel, így csakhamar depressziós lett. Szerető ausztrál gazdája hiába tett meg mindent érte, nem javult a kedélyállapota, csak hevert a földön, és lélekben talán a magyar pusztákban terelgette a rackajuhokat.
Ez így is maradt volna talán, ha nem megy el megnézni Kovács Laci bácsi, a magyar közösség egyik jól ismert tagja hazánk kis büszkeségét. Talán az ősi reflex működött benne, nem valószínű, hogy képzett kutyapszichológus vagy nyelvész lett volna, de magyarul szólt a leverten pislogó pulihoz.
És igen, a kutya azonnal felfigyelt anyanyelvünk ritmusára, élénkebb lett és vidámabb, annyira, hogy Laci bácsinak be kellett iktatnia heti teendői közé a kis szőrmók meglátogatását és a hozzá való terápiás gügyögést ékes magyar nyelven. Így volt, ezt bizonyítani is tudom a mellékelt képekkel és újságcikkekkel, de egyébként aki nem hiszi, hát járjon utána!..
