Avagy húsvéti locsolkodás Manchesterben
Húsvéthétfőhöz Magyarországon hagyományosan a locsolkodás kapcsolódik. Ezen a napon a fiúk és férfiak meglátogatják a lányokat és nőket, hogy egy kis kölnivel vagy vízzel meglocsolják őket. Régen vödör vízzel locsoltak, de ma már inkább kölnivel. A locsolás célja a megújulás és termékenység jelképe, egyfajta tavaszköszöntés is.
A locsolás előtt a fiúk gyakran verset mondanak, és cserébe a lányok piros tojással, csokival vagy vendéglátással jutalmazzák őket. Bár ez a szép szokás már Magyarország nagyvárosaiban is inkább hagyományőrző közösségekben él, akik művelik és minden évben locsolkodnak, azok tudhatják, mekkora élményt tud adni akár a fiúk, férfiak, akár a leányok és nők számára.
Ezen a bizonyos szombati foglalkozáson is eleinte a szokásos citeraórákkal kezdődött. A gyermekek lelkesen játszották a szebbnél szebb darabokat. Jelenleg Kollár Erika tanítja a gyermekeket citerázni, aki gyakran helyezi megtisztelő, felelősségteljes helyzetbe az idősebb gyermekeket is. Így ezen az alkalmon az idősebbek is tanították a fiatalabbakat. Erika nagyon jó érzékkel, lelkesítve, igazán a gyermekek hangján szól a résztvevőkhöz, nagyon ügyesen megfogja a tanulni vágyókat.
A citeraórák után a lányok és fiúk szétváltak. A fiúk verset válogattak, tanultak, valamint a konyhában töltögették a lavórokat, edényeket vízzel, az akcióra készülve. A lányok tojásokat festettek a fiúknak, később azonban, mivel a foglalkozás délután zajlott, a hagyományokhoz híven ők is locsoló alkalmatosságokat kerestek, hiszen 12:00 után visszalocsolni ér ám a lányoknak is!
Mivel a citeracsoport gyermekei számára bár a kölnivel való locsolás ismert volt, a vödörrel való locsolás még kissé ijesztőnek hatott eleinte, a legtöbben beálltak, hogy kipróbálják az élményt. Meghallgattuk a fiúk szép verseit, majd érkezett a kérdés a fiúktól:
Szabad-e locsolni?
A válasz kissé bizonytalanul, ahogy szokott, de elhangzott: „Szabad..!” A locsolkodás jelenetéről viszont beszéljenek inkább a képek. A lányok után a fiúk is következtek, így tényleg senki nem maradt szárazon.
