Novemberben beindult a régen várt néptánc, a KCSP mentor, Dénes István vezetésével. Ha a lelkesedés kitart, akkor márciusban a Culture Galore fesztiválon is fellép a táncos közösség, így a magyar kultúrát nem csak a gasztronómia képviseli majd. A fesztiválon való részvétel az egyik legfontosabb találkozója a Canterbury-i nemzetiségeknek, valamint remek lehetőség a kultúránk terjesztésének és az adománygyűjtésnek. A táncosok gyakorolják a dunántúli ugrós táncokat, a moldvai körtáncokat, többek között az „Ördög útját” és a „Serény magyarost”. Az egyik legszebb táncos alkalom az volt, amikor 3 sydneyi ösztöndíjas látogatott Christchurchbe, Gazdag Alexandra, Gruber Enikő ás Szabados Tamás, és Tamás vezetésével tanultuk a körtáncokat estébe nyúlóan.
A jó idő nagyobb teret enged a szabadtéri programoknak, így a közösségkovácsolást több, nem kifejezetten magyar vonatkozású helyszínen folytattuk: a város különböző parkjaiban végeztünk geoláda keresést, ami jó agy- és fizikai torna is egyben; több ízben meglátogattuk a Halswell parkot, amely egyszerre otthont ad a kisgyermekeseket vonzó gyermekvasútnak, és egyben tamburello sportra is van lehetőség. A nyárias napokon kilátogattunk a kicsikkel a tengerpartra pancsolni és kisrákokkal, kagylókkal ismerkedni. Túráztunk a környékbeli hegyekben és kilátogattunk a tuataráknak (dinoszauruszokkal egyidős ősgyík), keáknak (alpesi hegyi papgáj), kiviknek és egyéb bennszülött állatoknak is otthont adó Orana vadasparkba, valamint a Klubház közelében tartott Rockabilly autósfesztiválra is.
Kulturális vonalon fontos teljesítmény, hogy megjelent az Óceánparti hírek 3. és 4. száma is 20 oldal fölötti terjedelemmel, és készül már az 5. szám is a decemberi / ünnepi tartalommal. Közel 30 fős részvétellel a karácsonyi ünnepekről szólt a Magyar Szalon decemberi összejövetele is Almáéknál, és a résztvevők izgatottan várják a februári találkozót. Mindenki megosztotta legkedvesebb karácsonyi emlékét, valamint elhozta kedvenc karácsonyi sütijét – ismét igazán kellemes összejövetel volt!
A klubban is fontos rendezvényeket tartottunk az ünnepeink kapcsán: november elején az autonómiatörekvések évfordulóján Székely napot tartottunk, székely viccekkel, történetekkel, ételekkel és hivatalos közgyűléssel. Ezen a jelenlévők közfelkiáltással támogatták, hogy a Klub újra pályázzon KCSP ösztöndíjas fogadására. December 4-én megérkezett a Klubba a Mikulás, és az igazán jó gyerekeknek (nekem úgy tűnt, az összes gyerek nagyon jó lehetett idén) még ajándékot is adott. A legkisebbek kissé megszeppenve fogadták a piros ruhás bácsit - akinek az éghajlatból fakadóan igen nagy melege volt -, de a legrémültebb gyerekek is megenyhültek, amikor a puttonyból előkerült a piros alma, dió és mogyoró. Rá egy héttel már a karácsonyi készülődés jegyében zajlott a program, mézeskalácsokat formáztunk, sütöttünk és díszítettünk, karácsonyi dalokat énekeltünk és készítettünk a fára különböző papírdíszeket. Valljuk be, a déli féltekén jobban meg kell dolgozni a karácsonyi hangulatért, mert este 10-ig világos van és meleg, és hóborította fenyőfáknak se híre se hamva. A mézeskalács már fogytán, de reméljük a dalok és a díszek több karácsonyt is megérnek még mindannyiunk örömére!