Habár a település múltja több évezredre nyúlik vissza, a ma ismert Asdódot 1956-ban alapították Észak-Afrikából érkező zsidók. A homokra épített város csodája, hogy mára az ötödik legnagyobb várossá és legnagyobb kereskedelmi kikötőjévé vált az országnak. Tel Avivtól 30 km-re délre, Jeruzsálemtől pedig 50 km-re nyugatra fekszik.
Asdódot több mint 200 000-en lakják. Alex Shimoni, a magyar közösség vezetője a helyi magyarság számát 200 körülire teszi. Az asdódi Szochnut épületében megtartott közösségi találkozóra azonban nemcsak az asdódi, hanem a környékben lakók is ellátogatnak. Jönnek Gan Yavnéből, Askelónból akár még a Tel Avivval szomszédos Petah Tikvából is. A környék magyar közössége nagyon színes, sokan a történelmi Magyarországról menekültként, van, aki 1956-os forradalom után, de van, aki csak épp 3 hónapja érkezett Izraelbe. A helyi magyar közösség feladatának tekinti segíteni az újonnan érkezőket abban, hogy megtalálják a helyüket Izraelben, ami nem mindig könnyű. Sokan több diplomával érkeznek az országba, mégis talán hosszú évekig csak takarításból tudják eltartani családjukat. A takarítás ugyanis aránylag egy jól fizető munka, óránként 50 shékelt is lehet vele keresni (ami körülbelül 3600 forint, ehhez hozzá kell számolni, hogy Izraelbe sokkal drágább az élet, mint Magyarországon). Mégis az ide érkezők nem adják fel, magyar diplomáik mellé helyi végzettségeket is szereznek, és megküzdenek azért, hogy boldog életet építhessenek fel.
A Szochnut a zsidóság kapcsolattartásáért és Izraelbe telepedéséért létrejött szervezet, melynek számos irodája van világszerte, köztük Budapesten is, mely 1989-ben kezdte meg működését, és ma 9 európai ország zsidóságával ápolja a kapcsolatot. A Szochnut az alijázók (Izraelbe költözők) életének elindulásában ugyanúgy segíti Izraelben, mint ahogy kiutazásukat igazgatja a diaszpórában. Az asdódi épületben lakások, közösségi terek és a nyelvtanulást szolgáló ulpan tanfolyamok is helyet kapnak. Ebben az épületben jönnek össze a környék magyarjai is évente több alkalommal, ahol közösen megbeszélik az elmúlt időszak történéseit, megosztják egymással problémáikat és örömeiket (legyen az egy álláskeresési nehézség vagy épp egy új gyermek születése), és megpróbálnak segíteni egymásnak. Minden ilyen közösségi alkalmon van előadás is, most, a július végi találkozón az én érkezésem és bemutatkozásom volt az este programja, emellett életemben először énekszerepléssel is készültem. A Szól a kakas már, mint a legismertebb magyar zsidó népdal éneklése mellett egy szintén jól ismert operett dalt, a zsidó származású Kulinyi Ernő és Vincze Zsigmond szerezte Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország című nótát választottam. A dalok nehézsége miatt különleges odafigyeléssel készültem a fellépésre, amelyet úgy érzem, örömmel fogadtak.
Megtiszteltetés volt számomra, hogy meghívtak az asdódi közösségbe. Remélem, hogy át tudtam adni azt az őszinte szeretet, amit Magyarország érez minden magyar ember iránt éljen bárhol a világon, tekintsen hazájának bármely országot. Úgy gondolom, ezekért a pillanatokért is jött létre a Kőrösi Csoma Sándor Program.
