Métáztak az uruguay-i magyarok

/ Szakács Zsuzsanna /
szakacs.zsuzsanna képe
Egy jó kiránduláshoz szükség van szép időre, lelkes résztvevőkre és közös érdeklődésre is. Ezek mind adottak voltak 2016. november 19-én, amikor a magyarul tanuló diákok egy része együtt töltött egy eseménydús és szép napot.
Sierra de las animas

Az Uruguay-i Magyar Otthonban magyarul tanulók közül a leginkább motivált csapat a hétfőn és csütörtökön találkozó kezdő csoport. Ők azok, akikkel a nyelvtanulást teljesen az alapokról kezdtük júliusban, és akik a legkitartóbbak és legmotiváltabbak a mai napig is. Nagy öröm figyelemmel követni, hogy lesznek a szavakból tőmondatok, majd pedig fokozatosan egész beszélgetések. Ennél csak az esik jobban a tanárembernek, ha a diákjai még jól is érzik magukat az órákon és jó hangulatban telik a közös idő.

Nagy örömömre, ebben a csoportban megfogalmazódott az igény, hogy szeretne egy napot együtt tölteni, kötetlenebb keretek között. A szót tett követte, szerveztek is egy kirándulást, amire múlt szombaton került sor. Sierra de las animasra látogatott el a csoport, és ezen a természetvédelmi területen túráztunk egyet, gyönyörű vízesések mentén haladva. Ezt követően Bella Vistára mentünk egyikük házába, ahol az Uruguayban jellegzetes asadó sütésre került sor, egy kis pihenést követően pedig megtanítottunk nekik egy magyar labdajátékot is: a métát. Az, hogy miként lett méta ütőnk és labdánk, talán külön megérne egy bejegyzést, de elég lesz most annyi erről, hogy a közösségi összefogás most is segített! Hiszen a méta ütőt házilag készítette el az Uruguay-i Magyar Otthon elnöke, labdát pedig, miután a boltokban nem találtunk megfelelőt, az egyik táncos segítségével rendeltünk az internetről. Ezúton is nagyon köszönjük Luis Ekkernek és Micaela Lanernek a segítséget, a közreműködésük nélkül szombaton nem métázhattak volna a kirándulók.

De térjünk vissza magára a mérkőzésre!

A métázás szabályait Fekete Péter ismertette, majd pedig egy próbakört játszottunk. Ezt követően pedig már élesben ment a mérkőzés. Két csapat játszott egymás ellen, mindegyik csapatban voltak gyerekek és felnőttek is, szerencsére mindenki nagyon élvezte a játékot és kipirult arccal szaladtak, drukkoltak a hazafutóknak vagy nevettek a métázásba bekapcsolódni vágyó, egyébként a háziakhoz tartozó két kutyán is.

Jó volt együtt lenni, jó, hogy a magyar kultúrából egy kicsit többet is át tudtunk adni.

Remélem nemsokára sor kerül egy visszavágóra is!