Babits versek Irodalmi Kávéháza

/ Rengei Boglárka /
rengei.boglarka képe
Január 22-e 1989. óta a Magyar Kultúra Napja, Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. Ezért országszerte, valamint a szórványban és a diaszpórában is, számos kulturális program, illetve kiállításmegnyitó tiszteleg a jeles nap előtt.
A Keserédes és a Balázsolás mindenkit lenyűgöztekA danaidák révén elmélyedhettünk a görög mitológia rejtelmeiben isKét tájékozott irodalomkedvelő részletesen mesélt Babits kortársaival ápolt viszonyárólAz Esti kérdést Hámori Ildikó előadásában hallgattuk meg

Genfben, a novemberben újraindított Irodalmi Kávéházunk második rendezvényét terveztük erre a napra, méghozzá Babits Mihály költészetét helyezve a középpontba. A Nyugat főszerkesztője a XX. századi költőink közül az egyik legkiemelkedőbb volt. Ezt 16-18 felolvasott és kielemzett verse és életének áttekintése igazolt. Ars poeticája a középszerrel szembemenve a soha meg nem elégedés és a folytonos fejlődésen keresztüli megújulás voltak; ugyanakkor – Horatiushoz hasonlóan – Babits is a költői arisztokrácia híve: a költészet nem mindenkinek kell, hogy érthető legyen. Életének és munkásságának nagy vívódása volt, hogy a társadalmi és politikai élet problémáit kívülről szemlélje „elefántcsonttornyából”, és onnan próbáljon tanácsokat adni versein keresztül, avagy művészi felelőssége magában hordozza az aktív szerepvállalást is. Felelevenítettük néhány szonettjét, áttekintettük szerelmi költészetét és a halállal valamint Istennel való kapcsolatát. Egy rettentő izgalmas és dinamikus irodalmi beszélgetésben volt részünk, amihez mindenki hozzáadta saját gondolatait a személyiségeinknek megfelelő versek választásával.

Harmadik Irodalmi Kávéházunkat április 9-én tartjuk, amikorra mindannyian kortárs szerzők költeményeiből fogunk felkészülni. Ez a dátum pedig a Költészet Napjához lesz igazán közel, aminek külön figyelmet szentelünk majd.