A 3 pillér, a család, a magyar szervezetek és az egyház szerepe

/ Ferencz Orsolya /
ferencz.orsolya képe
Svédországi Magyar Ifjúsági Központban, Hällebergában 2016. szeptember 2-4. tartotta a Svédországi Magyarok Országos Szervezete az éves közgyűlést, a SMOSZ 36 tagegyesületének vezetőivel együtt. Bihari Szabolcs elnök úrral közösen beszéltek az elmúlt év programjairól, sikereiről és a jövőbeli tervekről. A hétvégén meghívott vendég volt dr. Thuróczy Zoltán nagyköveti tanácsos és dr. Szabó Sándor Balázs svédországi magyar konzul. Ezen a hétvégén találkozhattunk mi, ösztöndíjasok a svéd magyar szervezetek vezetőivel, bemutatkozhattunk, így a jövőben ki-ki a saját kompetenciáival tud segítséget nyújtani a helyi és az ország más területein élő magyarságnak.
Hälleberge közgyűlésHälleberge közgyűlésAnna és OrsiSzűz Mária

dr. Sebestyén Gábor szülész-nőgyógyász orvos is szólt néhány gondolatot a jelenlevőkhöz. A magyarság megtartásában 3 pillért emelt ki: a család, a magyar szervezetek és az egyház szerepét. Ezek kiegészítik egymást. Ha rangsorolni lehet, legelső helyre a család kerül. A legmeghatározóbb szerepe ebben a családnak van. „Hiszen a szülők tanítják meg a gyerekeket az első lépésekre, és tőlük tanulja meg a gyermek az első szavakat, az anyák nyelvét.– mondta Sebestyén Gábor. „Ők viszik el később a gyermekeket a tanintézményekbe, a magyar szervezetekbe is, a templomba is, amely egy keretet teremt ahhoz, hogy ezt a kincset, a nyelvet tovább ápolja.” Ez a kulcsa annak, hogy megismerje a magyar kultúrát, a magyar értékeket és magyar ember maradjon meg, bárhol is lesz a világban, amelyre büszke lehet, hiszen nemzetünket büszkeséggel tölti el.

„Én azt kívánom, hogy mindenki, saját felelősségének tudatában, elsősorban példát mutatva, családon belül próbálja megoldani ezt, átadni ezt a kincset, azt, amivel nemzetünk rendelkezik. Ezt a munkát nagyon nehéz elvégezni.”-tette hozzá.

Sebestyén Gábor felhozott egy sajnálatos negatív példát: egy magyar család Svédországban született gyermekét először svédül tanította meg, hogy majd később megtanulja a magyart. Sajnos beigazolódott, később a magyar nyelvet mint anyanyelvet, már nem lehet bepótolni. A kulcsot a gyermeknek oda kell adni, az anyanyelvünk és kultúránk ápolásával.

„Nyelvében él a nemzet!” (Kazinczy) Ez a munka nagyon nehéz. Így nemcsak a szervezetnek, hanem a családoknak van nagyon nagy felelőssége.

dr. Sebestyén Gábor Széchenyi gondolataival fejezte be: „Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!”

Előzetesként egy Magyar Mártírok Emlék Istentiszteletére hívta fel a figyelmünket. Az ökumenikus istentisztelet 2016. december 3-án, 13 órai kezdettel egy svéd kisvárosban, Strängnäs községben lesz.