Népzenei koncert és táncház Madridban

Járd ki lábam, járd ki most, nem parancsol senki most!

/ Csire Tímea /
csire.timea képe
2018. november 17-én népzenei délutánra került sor Madridban a Madách Egyesületnél, ahol kicsik és nagyok egyaránt élvezhették a magyar népzenét és néptáncot: egy Madridban élő népzenészek alkotta együttes koncertet adott, ezt pedig közös tánctanulás követte.
A zenekarKoncertKörtáncSomogyi ugrós

Nagy izgalommal készültünk erre az eseményre, hiszen az előzetes regisztrációból tudtuk: több mint 100 emberre számíthatunk. Tóth Gergővel, a madridi lektorral tanítottuk a táncot, így az előző hetekben sokat próbáltunk, illetve a zenekarral is személyesen találkoztunk.
A nagy nap délutánján népviseletet húztunk, magyar színekbe öltöztettük a termet, és vártuk a vendégeket, akik hamar meg is töltötték az így már egyáltalán nem nagy termet, és kezdődhetett a koncert. A Barangoló együttesnek nevezett háromtagú zenekar - amelyet két magyar és egy szlovák zenész alkot - hegedűn, brácsán és nagybőgőn szólaltatta meg a különböző táncdallamokat, illetve egy citerás blokkal is kiegészült a koncert. A 45 perces előadás során különböző régiók zenéibe kalauzoltak el minket: jártunk a Mezőségben, Székelyföldön, Dél-Alföldön és Somogy megyében is. A háttérben a közönség egy vetítésben követhette az etnográfiai térképen, hol járunk, és képek elevenítették meg az adott régiót.

A koncertet követően kezdetét vette a fergeteges táncház: nagy körbe állva, először pár bemelegítő gyakorlattal próbáltuk elkapni a tánc ritmusát és megtanulni (illetve feleleveníteni, ki-ki hogyan) a somogyi ugrós tánc alapvető lépéseit. Mikor már stabilan mentek a keresztlépések és cifrák, párt választottunk magunknak, és megtanultunk egy koreográfiát, amelyet aztán mindenki szabadon gyakorolhatott. Az ugrós táncban kellőképp elfáradva pihenésképp csárdás következett (szintén Somogy megyéből), majd pedig moldvai táncok. Habár a résztvevők életkora nagyon változó volt (6 és 85 év között), öröm volt látni, hogy minden korosztály ugyanolyan lelkesedéssel táncolt, miközben a zenekar fáradhatatlanul adta a talpalávalót.

Legvégül egy (Spanyolországban elmaradhatatlan) falatozással zártuk az estét, melynek során volt lehetőség nyugodtabb körülmények között is beszélgetni. A beszélgetésekből kiderült, hogy mindenki nagyon hálás volt a szervezésért és az est létrejöttéért, így bízunk benne, hogy előbb-utóbb hagyomány válhat a madridi magyar népzenei délutánból!