A minden évben megrendezett cserkész regös tábor célja, hogy egy-egy magyar tájegység kultúráját, szokásait, népviseletét, mindennapjait, dalait ismertesse a diaszpórában élő magyar gyerekekkel. A tábor idei, 2019-es témája a palóc tájegység és az ott élő emberek életének bemutatása volt. A regös táborok további célja az, hogy a különböző ausztrál városokban élő magyar cserkészek közösségét építse. Így történhetett, hogy a melbourne-i magyar cserkészek képviseletében 19 álmos arc indult útnak péntek hajnalban, hogy részt vegyen a Sydney mellett tartott táborban.
Bár csak egy hétvégére mentünk, mégis velünk tartott két plusz nagy bőrönd is kézipoggyászaink mellett. Felmerülhet a kérdés, hogy miért? Egy regös táborban való részvétel nem csupán azt jelenti, hogy utcai ruhában/tábori pólóban/cserkész egyenruhában hallgatjuk végig az izgalmas előadásokat. Ilyenkor mi magunk is részeseivé válunk a palóc életnek, mely többek közt abban nyilvánul meg, hogy a tábor ideje alatt a helyi népviseletet öltjük magunkra. A népviselet pontos mibenlétét a palóc tájegység esetében nem egyszerű meghatározni, hiszen ahány falu, annyiféle öltözet létezett, nagyon nagy különbségek voltak mind a hétköznapi, mind az ünnepi ruhák, fejdíszek között is.
Esetünkben a melbourne-i fiúknak a palóc népviselet a fehér rojtos bő gatyát jelentette fekete köténnyel, fehér inggel, és díszes fekete mellénnyel, illetve kalappal. A lányoknak több, és összetettebb ruhája volt. Alulra került egy fehér alsószoknya, majd arra egy virágos, piros szoknya. E fölé kötötték fel hímzett kötényüket, melyeken a palóc tájegységre jellemző kék-piros díszítések voltak. A szoknya fölé hímzett ujjú fehér ing került, melyre ugyanúgy díszesen hímzett mellény, és végül egy élénk, színes kendő. A lányok viseletéhez elmaradhatatlan kellék volt a többsoros, piros gyöngyökből álló nyaklánc.
Egy szó, mint száz, hogy mi bújt meg a két nagy bőröndben? A 19 melbourne-i cserkész egész hétvégén viselt palóc népi ruhái, melyek oly meghatározóak voltak az egész tábor hangulatára, és nyilvánvalóan összképére is.
Nem mellesleg érdemes megemlíteni, hogy az összes viselet, melyet magunkkal vittünk, a Melbourne-i Magyar Ház cserkész raktárából került elő, mely raktárban ezen kívül megtalálható kalotaszegi, kalocsai, sárközi.. s.t.b. népviselet is, melyeket más regös táborokban tudnak a cserkészek viselni. Ezeket a ruhákat a melbourne-i magyar cserkészek évtizedek óta őrzik, sőt, az 1970-es években a fiúk és lányok maguk hímezték rá az adott év regös táborában megadott tájegység mintáit. Személyes véleményem, hogy fantasztikus, hogy ilyen kincsek megtalálhatóak az anyaországtól oly távol, és hogy elkészülésüket követően, már sok éve igen nagy becsben tartják őket. Emellett hatalmas élmény számomra, hogy én is viselhettem az egyik ilyen gyönyörű palóc népviseletet itt, Ausztráliában.
