Szent Márton napját ünnepeltük Boråsban és Jönköpingben
Szent Márton kultusza Pannónia területén már a honfoglalás előtt is virágzott. Szent István tisztelete jeléül a zászlaira a hadvezér Márton képét festette, akinek jóságáról még életében legendák keringtek. A november közepére eső gyerekfoglalkozásaimat Márton élete köré szőttem. A gyerekek számára nagyon fontos, hogy valamihez kapcsolni tudják a tanult ismereteket. Szent Márton személye és legendája erre a feladatra is tökéletesnek bizonyult. A gyerekekkel mesével ismertettem meg Márton életét, majd ők maguk ki is festhették a mese alapjául szolgáló kifestőt. Feladatom bizonyos emberi értékek átadása is: kis körben ülve beszélgettünk a jó cselekedetek fontosságáról. Mindenki elmondhatta egy hasonló élményét, tapasztalatát.
A gyerekek mind Borasban, mind Jönköpingben nagyon nyitottak voltak erre a témára. Arra is gondolnunk kell, hogy sokszor ezek a gyermekek egy szempillantás alatt kiszakadnak eredeti, megszokott környezetükből. Új lakásban, új iskolában, új közegben kell megtalálniuk a helyüket. Vannak gyermekek, akik úgy érkeztek ide, hogy nem beszélik a svéd nyelvet. Az óvodában, az iskolában mégis így kell boldogulniuk. Azt tapasztaltam, hogy ezek a szombati-vasárnapi két órás alkalmak egyfajta biztonságot jelentenek nekik és örülnek, ha magyar pajtásaikkal találkozhatnak és játszhatnak együtt.
Sok gyermektől hallottam, hogy játszik valamilyen hangszeren. Ezért a foglalkozást kiegészítettem. Beszélgettünk a magyar népi hangszerekről és különböző "memorizáló" feladatokat találtunk ki hozzá.
A kezdeti komoly beszélgetéseket hamar felváltottam jókedvre derítő játékokkal. Sós perectésztából libanyakat készítettem, amit egymással megosztva fogyasztottunk el, megelevenítve ezzel felebaráti szeretet. Tanultunk libás mondókákat, énekeket. Libapásztort ébresztettünk és elkészítettünk a saját kis libánkat is.
