Kortalan Kalotaszeg

Tánchétvége Lausanne-ban

/ Koszta Krisztina /
koszta.krisztina képe
A kalotaszegi magyarság tökéletesre csiszolt táncának egyszerű, lényegre törő gondolatisága olyan üzenetet hordoz, amelyet minden időkben érdemes forgatni magunkban. A kalotaszegi tánc megismerése volt március 7-8-án Lausanne-ban a tánckurzus-sorozat második állomása.
Kalotaszegi tánchétvégeKalotaszegi tánchétvégeKalotaszegi tánchétvége

Ez az elmúlt év novemberében első alkalommal meghirdetett novemberi tánchétvége társrendezvényeként jött létre, ismét Fodor Jenő, a grenoble-i Csürdöngölő táncegyüttes vezetője és a lausanne-i Lesskó Dubois Krisztina, Koncsek Zsolt és Frank Doppenperg együttműködésével.

Kalotaszeg sajátos népművészete egy ösztönös ízlésvilág szerint alakult. Házépítő anyaga és berendezkedése, a telek alakulásának kristálytiszta logikája páratlanul kimagasló. Az egyszerű alapformákat csiszoltan alkalmazza telke, épülete, a ház belsejének kialakításakor. Ez a precíz, kifinomult alaprajzi elrendezés a kalotaszegi magyar nép észjárását, mozgás- és figuravilágát is kiválóan tükrözi. A Sebes-Körös, Kalota, Almás, Nádas és Kapus patakok völgyeiben a kalotaszegi magyarság táncban is sajátos értéket teremtett. A mintegy félszáz közösséget közös táncbeli jegyek fűznek össze, elkülönülve a környező régiók tánckultúrájától. A viszonylag gyorsan alakuló és magas fokra fejlesztett tánc- és zenestílus csiszoltan ötvözi a régi és új stílusú elemeket. A tánckészlet rendje szerint legényes, lassú és friss csárdásból épül fel. Erdélyi viszonylatban az egyik leggazdagabb, legfejlettebb formakincsű a legényese és a muzsika is itt éri el a legnagyobb gazdagságát. Páros táncára egyszerű kifinomultság jellemző, páratlan simulékonysággal forgatják a nőt és udvarolják körbe a mozdulatokban rejlő eleganciával.

A tánchétvége főként a nádasmenti emberek életét és motívumvilágát kutatta. A lendületes táncpróbák alatt lehetőségünk nyílt betekintést nyerni Kalotaszeg néprajzába Vajda Mátyás előadásából: történelméről, kiemelkedő zenészeiről, építészetéről bővült ismeretekkel a kalotaszegi tarisznyánk. Mindezen ismeretek szerves részét képezik azon kultúrának, melynek mozdulatai megjelennek egy nádasmenti ember táncában is. A táncpróbák ebben a szellemben teltek, ezekkel az ismeretekkel igyekeztünk tartalmat adni a mozdulatoknak.

A szombati ebéd helyszínéül választott Léman tó partja remek helyszínnek bizonyult a próbák közti pihenéshez, beszélgetésekhez, valamint a piknikezéshez. A hétvége ízletes színfoltja volt a gulyásvacsora, a szervezők rendkívüli igényességgel és lelkesedéssel szorgoskodtak, hogy a kurzus minden tagja együtt töltse az étkezéseket is. A próbák alatt elmaradhatatlan volt a minden legényt megizzasztó legényestanulás, miközben a lányok „sifiteltek”, csujogatókat és énekeket tanultak, ennek rendje szerint.

Nagy örömünkre szolgált, hogy az első tánckurzus résztvevői közül is sok ismerős arc visszaköszönt, de természetesen újabb érdeklődök is csatlakoztak: Genfből, Bernből és Zürichből is. Ez a felismerés, találkozás megerősítette a szervezőket további kurzusok szervezésében a közeljövőben.

A tánc megtartó ereje érzékelhető a külhoni magyarság köreiben. Fontosnak tartják ezeket a találkozásokat, amelyek nemcsak a tánctanulásról szólnak, hanem az emberi találkozásokról. Néptáncunk követése egy olyan megtartó, szilárd erő, amely képes a közösség csiszolására és segíti ennek megmaradását. Megerősít hovatartozásunkban és útmutatóul szolgál, hogy megleljük magunkban azt az egyszerű egyensúlyt, amelyet őseink bölcsessége formált. Fontos, hogy megértsük és megőrizzük apáink ránk hagyott kortalan értékeit, amelyeket a táncban is meglelhetünk.