Íme, a költők és verseik listája:
Arany János (1817-1882): Fiamnak, A fülemile
Vörösmarty Mihály(1800-1855): Petike
Jókai Mór (1825-1904): Holt költő szerelme
Kosztolányi Dezső (1885-1936): A komédiás dala, Feleségemnek, Akarsz-e játszani?, Szegény anyám csak egy dalt zongorázik, Fényes koszorú, Vallomás
Márai Sándor (1900-1989): Mennyből az angyal, Halotti beszéd
Szilágyi Domokos (1938-1976): Szerelmek tánca
Kányádi Sándor (1929): Ballada
Szabó Lőrinc (1900-1957): Harc az ünnepért, Lóci óriás lesz
Már a költők és verseik listája is arról árulkodik, hogy nem mindennapi előadásban volt részünk. Előadónk mintha teremből terembe vándorolva vezette volna képzeletünket. Könnyedén váltott a „Fiamnak” című vers aggódó apa szerepéből a humorral, iróniával teli „A fülemülére”. Egyedi stílusa, mimikája, gesztusai, hanghordozása mind-mind a költő, s általa a vers mondanivalóját tárta elénk. Hangjának mély orgánuma oly erőt ad szavainak, hogy közönsége vele együtt él, s lélegez.
A kitűnő előadást a közönség véget nem érő tapsa köszönte, s ráadásként Petőfi Sándor: „Csokonai” című verse hangzott el, melyen igen jól szórakozott mindenki.
A teremben zúgott a taps, mely Grossman Péter mély beleéléssel, szenvedéllyel, humorral teli előadását dicsérte.
Végezetül Dietrich Éva, a Nürnbergi Magyar Kultúregyesület kultúrfelelőse köszöntötte művészünket. Elmondhatjuk, hogy igazán nagy élményben volt részünk, s még sokáig élt bennünk a versek foszlányai. Szívből ajánlom ezt a csodálatos előadást, mint programot minden kultúrprogram-szervező, népművelő figyelmébe.
Tóth-Pál Zoltán
Kőrösi Csoma Sándor Program, Nürnberg
