A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR FIATALSÁG SZOLGÁLATÁBAN

/ Berec Judit /
berec.judit képe
Az első Magyarságismereti Mozgótábort 1994-ben szervezte meg az idén hetven éves torontói székhelyű Rákóczi Alapítvány. A tábor keretében az elmúlt évtizedekben több, mint 3500 határon túli fiatal ismerhette meg egymást, valamint Magyarország történelmi, kulturális és földrajzi kincseit.

A Rákóczi Alapítvány kuratóriuma az első táborokat követően szükségességét érezte annak, hogy a Diákok Határok Nélkül Program könnyebb lebonyolítása érdekében létrehozzon egy magyarországi testvéralapítványt, egy meghosszabbított segítő kezet. Így jött létre a budapesti székhelyű II. Rákóczi Ferenc Alapítvány A Kárpát-Medencei Fiatalokért. A magyarországi szervezet célkitűzéseiről, működéséről Csadi Zoltánnal, az alapítvány budapesti ügyvezetőjével beszélgettünk.

 

Mikor és hogyan alakult meg a II. Rákóczi Ferenc Alapítvány A Kárpát-Medencei Fiatalokért?

Nagyjából tíz évvel azután, hogy elindult a Magyarságismereti Mozgótábor, létrehozták a kanadai Rákóczi Alapítvány magyarországi társszervezetét. 2003-ban a könnyebb ügyintézés érdekében többek között Beer Miklós, nyugalmazott váci megyéspüspök, illetve Lakatos Sándor, a budapesti alapítvány jelenlegi elnökének, segítségével alapítottuk meg a magyar szervezetet. A II. Rákóczi Ferenc Alapítvány kuratóriumában a kanadai alapítvány igazgatóságából is igen aktívan kiveszik a részüket. Elsősorban a néhai Aykler Béla töltött be tisztséget nálunk, de miután 2018-ban elhunyt, Lukács Tibor vette át a helyét. A magyar kuratóriumban vannak olyan személyek is, akik voltak táborosok, s egyfajta második generációt jelentenek. Többek között Kotolácsi Mikóczy Ilona, Korom Mária, Greskó Bálint és én is ily módon segítjük a munkát. Hasonlóan, mint a kanadai Rákóczi Alapítvány, mi is egy nonprofit, közhasznú alapítványként jöttünk létre. Az elsődleges feladatunk a Diákok Határok Nélkül program magyarországi rendezvényeinek megszervezése és lebonyolítása, továbbá a tábor gazdasági hátterének biztosítása, a szerződések megkötése, a különféle belépők, szálláshelyek kifizetése és a számlák teljesítése is mihozzánk tartozik. Az évek során nagyon komoly együttműködést sikerült létrehoznunk a három fő helyszínünkön, Pécsen, Miskolcon és Budapesten lévő szervezetekkel, kollégiumokkal és civil emberekkel, akikre évről évre számíthatunk a programjaink létrejöttében. Ilyen például a miskolci jezsuita gimnázium és kollégium, a pécsi ciszterci kollégium, a mohácsi történelmi emlékpark, Máriagyűd, Siklós vagy Tállya.

 

A magyarországi és a kanadai Rákóczi Alapítvány tevékenységét nem lehet szétválasztani, szorosan, kéz a kézben dolgoznak a Kárpát-medencei magyar fiatalokért. A két alapítvány együttműködése milyen gyakorlati lábakon áll?

Évközben a kanadai alapítvány kuratóriuma eldönti, hogy milyen projekteket kíván támogatni, milyen programokat szeretne megszervezni. Ennek a fizikai megvalósítása és megszervezése pedig a mi feladatunk. Például minden tanévben ősszel és tavasszal van egy ösztöndíj pályázatunk, amelyet egyetemista fiataloknak hirdetünk meg. Torontóban zajlik ezeknek az ösztöndíjaknak az adminisztrálása és elbírálása. Az alapítványon belül van egy külön bizottság, akik eldöntik és egy listában véglegesítik, kik részesüljenek ösztöndíjban és milyen összeget kapjanak. A budapesti szervezet pedig ez alapján egy tanulmányi szerződést köt a fiatalokkal, majd elindítja a kifizetési folyamatot. Vagy például a kárpátaljai Ungváron működtetünk egy étkeztetési programot a Dayka Gábor Középiskolában, ahol rajtunk keresztül kapják meg az anyagi támogatást. Ehhez a kezdeményezéshez is szorosan együtt működik a két szervezet. Fogalmazhatunk úgy, hogy a II. Rákóczi Ferenc Alapítvány egy európai és magyar törvényeknek megfelelő mása a kanadai Rákóczi Alapítványnak. A két szervezet között annak ellenére, hogy egy hierarchikus kapcsolat áll fenn, a Magyarságismereti Mozgótábor megvalósításához egész évben közösen ötletelünk és találjuk ki a részleteket.

 

Magyarországon van egy olyan kezdeményezés, hogy a személyi jövedelem adó egy százalékát különböző szervezeteknek fel lehet ajánlani. A II. Rákóczi Ferenc Alapítvány is fogad adó egy százalékot?

Természetesen! Azoknak a kritériumoknak, amely alapján fogadhatjuk az adó egy százalékot, az Alapítvány teljes mértékben megfelel. Sok olyan Rákóczis van, aki Magyarországon él és dolgozik: szerencsére nem felejtették el, hogy mennyi mindent kaptak a Magyarságismereti Mozgótáborban, illetve az ösztöndíj- vagy az étkeztetési programon keresztül. Ők többek között ily módon is próbálnak visszaadni a szülőföldjükön élő fiataloknak. Természetesen rajtuk kívül sok családos ember is számunkra ajánlja fel ezt az összeget, mert tudják, hogy egy nemes célt szolgálunk. Ez a fajta támogatás az adományok egy kis százalékát teszi ki, de így is évről évre egyre több adó egy százalékot kapunk és mindig a tábor költségeire fordítjuk. Hasonlóan, mint a többi adományunkról, az adó egy százalékokról is minden év végén tételesen el kell számolnunk.

 

Nem csak a kanadai Rákóczi Alapítványnak, hanem a magyarországinak is fontos, hogy a könyv kiadások segítségével a magyar ifjúság tudását bővítse. A II. Rákóczi Ferenc Alapítvány milyen könyveket adott ki és milyen könyvek vannak még tervben?

2020-ban adtuk ki a Friss hangok a perifériáról című esszékötetünket, amelynek jelenleg is zajlik a bemutatása a határon túli régiókban. Az idei évben pedig kiadtuk a 2022-ben elhunyt Hasenfratz Ferenc életrajzi könyvét, amely jelenleg csak angolul érhető el, de dolgozunk a könyv magyar fordításán is. A magyarországi német származású Hasenfratz Ferenc az 1956-os forradalmat követően érkezett meg Kanadába. A ’60-as évek közepén Ontario Tartományban megállapította a Linamar nevet viselő cégét, amely elsősorban a Fordnak készít autóalkatrészeket. A kanadai Rákóczi Alapítvány célkitűzésében szerepel, hogy könyvek, szakmai anyagok kiadásával is elősegítse a magyar értelmiség integritását a kanadai társadalomban, illetve hogy pozitív hatással legyünk a Kárpát-medencei fiatalokra. Számunkra fontos, hogy egy célt, egy követendő példát állítsunk a fiataljaink elé, például Hasenfratz Ferenc életútjával. Mindemellett előadásokat is szervezünk, amik segítenek a Kárpát-medencei és a kanadai magyar fiataloknak abban, hogy a 21. században is legyenek nyitottak a mindennapi dolgaikra, de ugyanakkor visszatekintve a múltjukra, a gyökereikre egy stabil értékekkel rendelkező háló vegye körbe őket. Akár a kanadai alapítvány 1953-as alapítása, vagy a magyarországi 2003-as elindulása óta, hál’ istennek az alaptételeink nem változtak. Vagyis, hogy a határon túli fiatalokban elősegítsük azt, hogy a szellemi gyökereiket és a magyarságtudatukat megőrizzék, bárhol is éljenek a nagyvilágban.

 

A kanadai Rákóczi Alapítvány és a magyarországi II. Rákóczi Ferenc Alapítvány A Kárpát-Medencei Fiatalokért 2023-ban immár 27. alkalommal rendezi meg a Magyarságismereti Mozgótábort, a Diákok Határok Nélkül Programot, amelynek alapgondolata 30 évvel ezelőtt fogalmazódott meg. A magyar identitást elmélyülését elősegítő, edukációs jelleggel bíró „csodatábor” elsősorban az észak-amerikai magyar származásúak támogatásának köszönhetően jön létre évről-évre. Köszönjük, hogy adományaikkal lehetővé teszik, hogy a Kárpát-medencei magyar fiatalok életre szóló élményben vehessenek részt.