A látogatás megszervezésében és lebonyolításában a Rákóczi Alapítvány is fontos szerepet vállalt.
A program a „Debating the History of Hungary in Central European Context” című intenzív egyetemi kurzus keretében zajlott, amely a huszadik századi magyar történelem főbb fordulópontjait dolgozza fel, különös tekintettel a totalitárius rendszerek, a holokauszt, a rendszerváltás és az illiberális fordulat történelmi értelmezéseire. A diákok előadások, szemináriumi beszélgetések és helyszíni látogatások során vizsgálták meg Magyarország múltját a közép-európai térség összefüggésében.
A budapesti tartózkodás alatt a csoport látogatást tett a Magyar Országgyűlés épületében, a Terror Háza Múzeumban, a Holokauszt Emlékközpontban, valamint a Memento Parkban, ahol a kommunista korszak emlékműveit helyezték új kontextusba. A Rákóczi Alapítvány közreműködésének köszönhetően a diákok nemcsak bejutottak a Parlamentbe, hanem külön idegenvezetést is kaptak, amely során személyes és történelmi nézőpontból ismerhették meg a magyar államiság szimbólumait és történetét.
A tanulmányút egyik kiemelkedő momentuma volt az a közös vacsora, amelyet a Rákóczi Alapítvány támogatásával rendeztek meg. Az est nem csupán gasztronómiai élményt jelentett, hanem lehetőséget teremtett a valódi párbeszédre is: az alapítvány elnöke Dr. Papp Aykler Zsuzsa előadást tartott a szervezet működéséréről, az észak-amerikai és a kárpát-medencei tevékenységeiről illetve a kanadai hallgatók találkozhattak a Rákóczi Alapítvány ösztöndíjas határon túli magyar fiataljaival is.
Az este során a diákok megosztották egymással tapasztalataikat, élményeiket és történeteiket – különösen a kisebbségi lét mindennapi kihívásairól, az identitás megtartásának nehézségeiről és az oktatási lehetőségekhez való hozzáférés kérdéseiről. A vacsora zárásaként minden diák megkapta a „Friss hangok a perifériáról” kötet angol nyelvű példányát.
Ez a találkozás különösen fontos volt, hiszen a kanadai hallgatók sok esetben először találkozhattak határon túli magyar fiatalokkal, akik személyes tapasztalataik révén árnyaltabb és emberközelibb képet tudtak adni a Kárpát-medence nemzetiségi viszonyairól és a posztkommunista térség sajátosságairól. A közvetlen, informális beszélgetések lehetőséget adtak a valódi kapcsolódásra és a közös gondolkodásra arról, hogy mit is jelent ma magyarnak lenni – Kanadában vagy Kárpátalján, Erdélyben vagy a Délvidéken.
A diákokat mély benyomások érték a látogatások során: különösen a Terror Háza Múzeum és a szoborpark (Memento Park) foglalkoztatta őket, amelyek nemcsak a diktatúrák emlékezetpolitikájáról nyújtottak képet, hanem kritikai gondolkodásra is ösztönözték őket arról, hogyan őrizhetők meg vagy torzulhatnak el a történelmi narratívák.
A tanulmányút több volt, mint egy egyszerű kulturális látogatás: a személyes találkozások, a közösen megélt élmények és a történelmi helyszínekhez kapcsolódó közös reflexió révén egyfajta intellektuális és érzelmi híd is épült a két kontinens fiatalsága között. A Rákóczi Alapítvány támogatása nemcsak a szervezést és a programok minőségét biztosította, hanem azt is lehetővé tette, hogy a kanadai hallgatók valódi kapcsolatot alakíthassanak ki a mai magyar valósággal – annak minden komplexitásával, történeti rétegzettségével és emberi dimenziójával.
A budapesti tanulmányút így nemcsak tudást adott, hanem közösségi élményt és értelmezési kulcsokat is, amelyek hosszú távon meghatározhatják a részt vevő hallgatók világlátását és kapcsolódását Magyarországhoz.
