A nagy számban érkező vendégeket Merka János, a Müncheni Magyar Katolikus Egyházközség plébánosa és a Karitász Szolgálat elnöke, valamint Szarvas Erzsébet, az egyházközség lelkipásztori munkatársa és a bál szervezője fogadták.
A jótékonysági bál kezdetén Szarvas Erzsébet köszöntötte az egybegyűlt vendégsereget, köztük Spiller Krisztina magyar közösséggel való kapcsolattartásért felelős diplomatát és Gurza László konzult, akik az esemény fővédnökségét vállaló Müncheni Magyar Főkonzulátust képviselték. A bál szervezője külön kiemelte a sok támogatót és adományozót, akik nélkül a bál ebben a formában nem valósulhatott volna meg.
Spiller Krisztina diplomata nyitó beszédében üdvözölte a jótékonysági bál létrejöttét, reményét fejezte ki, hogy a rendezvény hagyományt fog teremteni.
A táncos mulatságot a Müncheni Magyar Katolikus Egyházközséghez tartozó Erdingi Magyar Közösség angol keringője nyitotta meg. Az est hangulatfelelőse a Csongrádról Münchenbe érkező Spontán Zenekar volt. Nekik köszönhetően a táncparkett sosem volt üres, és a hangulat az est kezdetétől egészen éjfélig valóban kifogástalan volt.
A tánc mellett a vacsora és a tombolavásárlás sem maradhatott el. A szerencsések értékes ajándékokat vehettek át, mint egy hat puttonyos Tokaji Aszút, herendi porcelánt, különféle masszázsutalványokat, ékszereket, kozmetikai szetteket és kezeléseket.
Az est egyik fénypontjaként színpadra lépett Késmárky Marika (Budapest, 1941–, művésznevén Pop Edina) táncdalénekesnő, aki karrierjét Magyarországon kezdte az 1960-as évek elején. Az ifjú tehetségre külföldön is hamar felfigyeltek; a Dzsingisz Kán együttes tagjaként, majd szólóénekesként is számos nemzetközi sikert ért el. Igazán ismertté Magyarországon az 1969-es Táncdalfesztivál tette, melyen első helyezést ért el az Egy fiú a házból c. dallal. A közismert zeneszámmal a báli közönséget is megörvendeztette. De műsoron volt egy gospel Nobody Knows the Trouble I’ve Seen címmel és a Szeressük egymást gyerekek is.
A müncheni magyar bálozók nemcsak élvezhették egymás társaságát és rophatták a táncot, hanem mindeközben egy nemes cél megvalósulását is elősegíthették. A jótékonysági bál terve szerint a jelenlévők részvételükkel az enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, valamint autista gyermekek nevelését-oktatását és egészségügyi, valamint pedagógiai fejlesztését ellátó Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Csongrádi Tagintézményét támogatta.
Az eseményt az Erdő mellett estvéledtem kezdetű népdal zárta éjfélkor. A bál hangulata mindvégig felhőtlen és örömteli volt; sokan csak azon bánkódtak, hogy gyorsan elérkezett a záróra. Így minden bizonnyal ez jó és emlékezetes ok arra, hogy jövőre ismét legyen Müncheni Magyar Jótékonysági Bál.
Fotó: Erli Ferenc