A népzene és a jazz bámulatos egyvelege
Az újdonság a zenei műfajok ötvözésében rejlik. Ezzel a bátor lépéssel Csík János nem csak azt bizonyította, hogy a népzene igen is összeférhet más stílusokkal, hanem kifejezetten szerethetővé varázsolta a műfaji sokszínűséget.
Ősszel észak-amerikai turnéra indult, a „Csík János és a Mezzo” nevű pár éve alakult zenekari felállás. Kanadai látogatásuk során, 2023. október 15-én, a Niagara vízeséshez közeli, borpincészet hangulatos fogadótermében nyűgözték le az ott összegyűlt magyar közönséget. Az előadás három nagy felvonásban bontakozott ki, amiket rövid borkóstoló szünetek tettek még izgalmasabbá. Különleges előadásukban a népzenével együtt szólaltak meg a jazz és country dallamok. A dalokban érezhető volt, hogy mindez az egymástól különböző kifinomult elegy, egy rendkívüli nagy újdonság nem csak itt a kanadai magyar közönség számára, hanem Magyarországon is.
Mint kiderült, a „Csík János és Mezzo” egyesülése jótékonysági célból indult. Csík János összehívta kecskeméti zenész barátait, és abból „kialakult egy olyan repertoár, ami máskor is előadhatóvá vált.” Csík János egy „hiányérzet megvalósításának” nevezi az ötlet megszületését, amelynek, „hál’ istennek olyan sikeres következményei voltak, hogy találtam barátokat, találtam alkalmakat, jó produkciókat csináltunk”.
A borkóstolóval egybekötött előadásban számos, egymástól akár távol lévő zenei stílus találkozott és olvadt eggyé a hallgatóság fülében. Az élmény a megszokottól eltérő, új pezsgéssel teli energiákat hordozott. Minden, ami új, és szokatlan, az kíváncsiságot idéz elő, és legalább annyira érdemes ízlelgetni, akár a helyi borok zamatát. Csík János szerint ennek a műfaji sokszínűségnek a sikeressége abban rejlik, hogy „értékessé teszi a zenei vagy egyéb gondolatokat a hallgatóság számára, és ha érzik, hogy őszinte, akkor szeretik. (…) a legjobb igényességgel, legjobb hittel és legjobb tudással kell megtenni, és ezt megérzi a közönség. Végül társsá válik, és egy húron kezdünk pendülni.”
Az ország keleti részének bejárása után, nyugaton is megszólaltatták hangszereiket, így Kanada is viszonozhatta újdonságaival Csík János élményeit, hiszen elmondása szerint, Edmontonban már járt, de „Vancouver, arra kíváncsi vagyok, ott még nem jártam, és nagyon szép rész”. A „Csík János és a Mezzo” zenekar látogatása a diaszpórában igazán nagy ajándék volt a külhoni magyaroknak.
A zenész elköszönésképpen a következőt üzente a diaszpóra közösség magyarjainak: „Igen is, őrizzék meg, amennyire lehet azt a lelkiséget, ami arról szól, hogy van hova menniük. Akár, amit mások a hazájuknak hívnak. Tehát létezik Magyarország, létezik a magyar nemzet, és az, hogy legyen, hova hazamenni, ha gondban van az ember. Van hazánk.”
