Az innsbrucki magyar katolikus egyházközség története

/ Varga Gabriella /
varga.gabriella képe
Az innsbrucki magyar katolikus egyházközség 1946 óta hivatalosan elismert a Tirol egész területét átfogó egyházmegyében. S noha 1989 óta templomhelyszínük és 2013 óta állandó papjuk sincs, a hitének gyakorlásához ragaszkodó, összetartó közösség az egyházmegye segítségével megteremtette a feltételeit annak, hogy anyanyelvén szentmisét hallgathasson és lelki gondozásban részesülhessen.
Az innsbrucki 79. sz. Dr. Kozma György SJ Cserkészcsapat, a háttérben Nagy-György Attila lelkésszel 2016. március 13-án, az első ifjúsági szentmisénAz innsbrucki 79. sz. Dr. Kozma György SJ Cserkészcsapat Nagy-György Attila lelkésszel és Hirschberger Raimund diakónussal 2016-ban az 1956-os megemlékezésenA Márton Áron-emlékkiállítás 2016. október 8-i megnyitóján InnsbruckbanAz innsbrucki 79. sz. Dr. Kozma György SJ Cserkészcsapat karácsonyi ifjúsági igeliturgiáján, 2016 decemberében

Havonta egyszer, minden hónap második vasárnapján az Innsbrucki Magyar Diákotthon és Kultúrcentrum (Magyar Ház) dísztermében ünneplik az Eucharisztiát, az esetek legtöbbjében a közeli Dél-Tirolban szolgáló Nagy-György Attila vezetésével, a fennmaradó alkalmakkor pedig Hirschberger Raimund ügyvéd, nős diakónus vezet igeliturgiát magyar olvasmányokkal és énekekkel, német nyelvű prédikációval.

Ausztria Tirol tartományának fővárosában a magyar lelki gondozás kezdete az 1940-es évekre nyúlik vissza. A második világháború után az akkor francia zónában lévő Innsbruck számos magyar menekültnek adott otthont és 1946-ban megalakult a városban a Római Katolikus Magyar Egyházközség. Az innsbrucki egyházmegye akkori püspöke, Paul Rusch a közösség rendelkezésére bocsátotta az Innrain-en lévő, gyönyörű, barokk stílusú Nepomuki Szent János-templomot, ahol a magyar hívek hosszú éveken keresztül minden vasárnap anyanyelvükön ünnepelhették a szentmisét. Mivel a városban időközben magyar gimnázium is létesült, az 1956-os forradalom után további magyar családok kerestek és találtak az Inn partján menedéket, százával érkeztek fiatalok Innsbruckba, hogy ott folytassák tanulmányaikat. A diktatórikus hatalmaktól meghurcolt és üldözött, élete utolsó négy évét Ausztriában töltő esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás, Mindszenty József – aki 1971. október 23-án érkezett Bécsbe és 1975. május 6-án bekövetkezett haláláig a Pázmáneum volt az otthona, onnan látogatta a világban szétszóródott magyarokat – egy alkalommal az innsbrucki közösséget is felkereste. Az 1973. március 19-én tett látogatása sokat jelentett ott élő honfitársai számára, megerősítette őket hitben és lélekben.

A hívek olyannyira hálásak voltak a szentmiséik számára otthont adó templomért, hogy annak külső falán később egy márványtáblát is elhelyeztek, ezzel a kétnyelvű felirattal: „Hontalanságunk éveiben itt találtunk vigasztalást menekült magyarok – Während der Jahre unserer Heimatlosigkeit fanden wir, ungarische Flüchtlinge, hier Trost.”

Miután 1981-ben megkezdődött a Nepomuki Szent János-templom felújítása, a magyar katolikus közösség egy ideig a klinika kápolnájában, majd 1989-től a Magyar Ház dísztermében ünnepelte – és ünnepli ma is – az Eucharisztiát. Tóth Béla magyar lelkész távozása után, 1980-tól Magda Szilveszter látta el az egyházközség világi elnöki feladatait. A hívek kérésére havonta egyszer, minden hónap második vasárnapján ünnepeltek szentmisét, és ez így van ma is. A következő években P. Serei Károly SJ, Gróh Béla, P. Németh József SJ és P. Vass György SJ egyetemi tanár misézett a magyaroknak. Az Innsbrucki Egyetem teológiai fakultásának hallgatói – köztük Illés Albert SJ, Varga B. József SJ, Nagy-György Attila, Roland Tamás – szintén besegítettek a lelkipásztori teendők ellátásába. A havonta egyszeri katolikus szentmisén kívül 1996-tól Szépfalusi István ausztriai magyar evangélikus lelkész haláláig időnként ökumenikus istentiszteleteket is tartottak (ma ezt az ökumenikus imahét keretében teszik). A liturgikus zenei szolgálatot ezekben az években Tuczay József kántor, Jahn Dénes, majd Scheiling János végezte.

Alois Kothgasser innsbrucki püspök 1998. szeptember 12-én Magda Szilvesztert diakónussá szentelte és megbízta a magyar egyházközség hivatalos vezetésével. Ezt a feladatot ő a pénzügyeket intéző feleségével és P. Vass György SJ segítségével nagy lelkesedéssel végezte. Kothgasser püspök 2002 januárjában fel is kereste a közösséget és Vass atyával a Magyar Házban szentmisét mutatott be. Emeritálása után, 2002-től 2007 májusáig Vass György atya a Seefeld melletti Reith község plébánosaként tevékenykedett, de ez alatt is ellátta – P. Németh József SJ segítségével – az innsbrucki magyar lelkészi teendőket.

Az egyházközség négyévenként megválasztott világi elnöki tisztségében Magda Szilvesztert 1999 és 2008 között Csordás Ádám egyetemi tanár, majd 2008-tól Riha Erika zenetanárnő követte. Az új évezred elején egy ideig a szentmisék zenei kíséretét is Riha Erika szolgáltatta, Szomszéd Tamás SJ teológussal közösen. A gitáros misék és a modern egyházi énekek különösen a fiatalabb korosztályt vonzották. Riha Erika szervezésében 2009-től kilenctagú kórus is működött az egyházközségben. Kántorként jelenleg az Innsbrucki Egyetemen történelmet hallgató és a cserkészetben is aktív Tánczos Noémi tevékenykedik, akinek a vezetésével néhány hónapja ismét rendszeresen tartanak kóruspróbát, minden szentmise előtt egy órával, azaz vasárnap délelőtt 10 órától. A világi elnöki posztot 2014 októbere óta a nagykárolyi születésű, huszonkilenc esztendős Wachsmuth Tünde tölti be. Tünde a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpont egykori tanulója és a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Teológiai Karának végzett hallgatója. Az innsbrucki egyházközségben teljesített sokrétű munkáját Hanák Beatrix liturgiafelelős és Magda Mária pénztáros segíti.

Vass György atya 2013-ban bekövetkezett halála után a közösség hivatalosan kinevezett lelkész nélkül maradt, nem maradt azonban magyar nyelvű szentmise nélkül.

Az erdélyi származású, korábban az Innsbrucki Egyetemen doktorált Nagy-György Attila atya már Riha Erika világi elnöksége idején több hónapon keresztül végezte a városban a magyar szentmiséket és az egyháztanács munkájában is részt vett, miután pedig – 2013 őszétől – a közeli Dél-Tirolba került, erre ismét lehetősége nyílt. Nagy-György Attila nem messze az olasz-osztrák határátkelőtől, az Innsbrucktól negyven és ötven kilométernyire lévő Brenner (Brennero), Gossensass (Colle Isarco) és Pflersch (Fleres) településeken végzi a pasztorációt német és olasz nyelven. Simon Ferenc bécsi lelkész, ausztriai magyar koordinátor – aki korábban évi három, az utóbbi két évben pedig évi egy alkalommal misézett a tiroli magyar közösségnek – jelezte levélben az innsbrucki püspökség felé, hogy Attila atya, dél-tiroli pasztorációs munkája mellett, vállalja az innsbrucki magyar szentmisék megtartását. Ez ügyben Wachsmuth Tünde is kérelemmel fordult az Innsbrucki Egyházmegye vezetéséhez, és mindezek alapján jóváhagyták Attila atya meghatározó szerepvállalását az innsbrucki magyarok lelki gondozása terén, amit a hívek igen nagy örömmel fogadtak. A négy főpásztorral, Manfred Scheuer akkori innsbrucki, Ivo Muser bozen-brixeni, Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott Esztergom-budapesti segédpüspökkel és Jakubinyi György erdélyi érsekkel, valamint az innsbrucki egyházmegye jelenlegi adminisztrátorával, Jakob Bürgler-rel folytatott hosszas egyeztetései eredményeképpen a püspökség az évi tizenkét magyar szentmiséből hat elvégzéséhez Attila atyának támogatást nyújt, ám ő rendszerint ennél többször tesz eleget vállalásának. A fennmaradó alkalmakkor az innsbrucki püspökség által a magyar közösség lelki vezetésével megbízott nős diakónus, a magyarokat a szívében hordó Hirschberger Raimund ügyvéd vezet igeliturgiát magyar olvasmányokkal és énekekkel, német nyelvű prédikációval. Nem ritka, hogy egy-egy ünnepi alkalommal a lelkész és a diakónus is ott áll az oltárnál.

A szentmiséken általában húsz-harminc személy vesz részt, ennél nagyobb tömegeket az ünnepek és az olyan alkalmak vonzanak, amikor például főpásztor látogat el hozzájuk. Ilyen kiemelkedő esemény volt a 2015. március 8-i kettős püspöki vizit, amikor Cserháti Ferenc és Manfred Scheuer is jelen volt körükben a szentmisén. Felemelő és megerősítő élményt jelentett ez az innsbrucki magyar ajkú hívek számára.

A szentmisét mindig agapé követi, ami alkalmat ad a jó hangulatú együttlétre, a gondolatok kicserélésére. Attila atyát mindenki nagyon kedveli. Mivel Olaszországban szolgál, sajnos nem lehet mindig velünk, de amikor tudják az emberek, hogy jön, már nagyon várják, és örülnek, ha néha a pénteki klubesteken is részt tud venni” – mondja Wachsmuth Tünde. Elmeséli azt is, hogy Attila atyára mindenben számíthatnak: igény esetén lelki beszélgetéseket folytat a hívekkel, gyóntat, a keresztelési és házassági előkészítőkről pedig, még ha e-mail útján is, de szintén gondoskodik. Lelkigyakorlatokat is többször tartott már az innsbrucki 79. sz. Dr. Kozma György SJ Cserkészcsapat tagjainak. Számomra nagyon fontos volt a meghívott teológusokkal közösen tartott lelkigyakorlatok kezdeményezése, hiszen annak idején a bajorországi Burg Kastl-i Magyar Gimnáziumban rendszeresen tartottunk háromnapos lelkigyakorlatokat és ez mindig sokat jelentett nekünk. Szerettem volna a kiscserkészeimnek, cserkészeimnek, vezetőimnek is megadni azt a lehetőséget, hogy komolyabb témákról anyanyelvükön elbeszélgethessenek” – magyarázza Schenk Angyalka cserkészparancsnok. Attila atya 2016. március 12-én is tartott nekik nagyböjti lelkinapot (ez volt sorban az ötödik húsvéti lelkigyakorlatuk). A szentmise lényegének és szimbólumainak világába vezette be a nyitott és érdeklődő tiroli fiatalokat, Attila atya a nagyobbak, Wachsmuth Tünde pedig a kisebbek csoportját, felkészítetve őket a húsvét örömére. Schenk Angyalka cserkészparancsnok új egyházi énekeket tanított a fiataloknak a másnapi nagy eseményre való előkészület jegyében, 2016. március 13-án ugyanis az innsbrucki közösség első alkalommal ünnepelt ifjúsági magyar szentmisét. Mindezt 2017-ben is megismételték.

2016 őszén pedig, október második hétvégéjén a Márton Áron-emlékév keretében Márton Áron-emléknapokat tartottak: október 8-án az Innsbrucki Magyar Ház épületében Csibi Krisztina, a budapesti Magyarság Háza igazgatója megnyitotta a Márton Áron élete és munkássága című kiállítást, másnap pedig Vencser László és Nagy-György Attila ünnepi szentmisét mutatott be a nagy erdélyi püspök emlékére, amelyen Hirschberger Raimund diakónus is szolgált, magyarul olvasva fel az evangéliumot. A rendezvénysorozatot Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is megtisztelte jelenlétével és a tiroli magyarokhoz intézett ünnepi gondolataival.

A közösség a búcsújáróhelyek felkeresésének hagyományát is folytatja, mely szerint szemeszterzárásként minden év júniusában kulturális programmal színesített, autóbuszos zarándoklatot szerveznek valamely európai kegyhelyre. Ezt korábban Magda Marika néni szervezte; a zarándoklatok megvalósulása érdekében utóbb Szabados Péter vállal döntő szerepet.

Az egyházközség legszorosabban a Schenk Angyalka vezette 79. sz. Dr. Kozma György SJ Cserkészcsapattal működik együtt, és gyakori vendégek a Magyar Ház istenházává alakított dísztermében a Parrainer Márta vezette Bóbiták Gyermekcsoport családjai is, akikhez az innsbrucki magyar anyanyelvi oktatás alsó tagozatos diákjai is szívesen csatlakoznak. Antalóczy Izabella tanárnő gimnazista csoportjában is vannak cserkészek, már csak ezért sem ritkák a tanintézmény és az egyházközség közötti találkozási pontok. A nagyobb egyházi ünnepeken képviselteti magát a Szabados Péter vezette Innsbrucki Magyar Diákotthon és Kultúrcentrum Egyesület is, és ezeknek az ünnepeknek a gyakorlati lebonyolításába főzéssel, felszolgálással az Innsbrucki  Magyar  Egyetemisták  és  Akadémikusok  Szövetségének (IMEASZ) tagjai is besegítenek. A magyar szervezetek programjaikat összehangolják, a nagyobb rendezvényeket, mint például a nemzeti ünnepekről való megemlékezéseket rendszerint közösen szervezik. Ezeket az alkalmakat is mindig szentmisével nyitják vagy zárják, az ünnepségeket pedig legtöbbször a cserkészek műsora teszi teljessé. Több, kiemelten az anyák napi ünnepséget is cserkészek szerepjátéka kíséri. A Bóbiták – több más kezdeményezésük mellett – minden Advent első vasárnapján rorátét szerveznek adventi barkácsolással, kekszdíszítéssel, meleg kakaóval és friss kaláccsal. Az egyházközség eseményeiről rendszeresen hírt ad a tiroli magyarság Rikkancs című színes periodikája.

Az Innsbrucki Egyházmegyének jelenleg nincs püspöke – Manfred Scheuer főpásztort Ferenc pápa időközben kinevezte a Linzi Egyházmegye püspökévé –, így a magyar egyházközségért ebben az átmeneti időszakban Jakob Bürgler egyházmegyei adminisztrátor felel. „Várjuk az új püspököt, és bízunk abban, hogy ő is hasonlóan jóakarattal fogja felkarolni a magyar közösség ügyeit is, mint az elődje” – jegyezte meg Nagy-György Attila, akinek az életében meglehetősen nagy fordulat következik be 2017-ben: ősztől megválik dél-tiroli egyházközségeitől és papi szolgálatát Innsbruckban folytatja. Osztrák hívek papja lesz, de szinte biztos, hogy a magyar hívekkel az eddiginél nem kevesebb, hanem több időt fog eltölteni.

Innsbrucki Magyar Szentmise & Koszorúzás 1956 tiszteletére, 2016 (Tasnádi Andrea felvételei)

Az esemény egyes részletei videofelvételen megtekinthetők itt, itt és itt.