Február 21-e az UNESCO által meghirdetett anyanyelv nemzetközi napja, amely minden évben a nyelvi sokszínűség és az anyanyelv megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet. Erről a jeles napról szerettem volna megemlékezni a másnapi magyar foglalkozás keretein belül.
Tudtam azonban, hogy a résztvevő kisebb korosztály még nem igazán tud írni-olvasni, ezért egy élményközpontú, rendhagyó kézműves foglalkozást terveztem számukra. Olyan tevékenységet szerettem volna kitalálni, amellyel biztosan nem találkoztak még itt, Spanyolországban. Sajnos az állami iskolai művészeti oktatás más szemléletű és szintű, mint amit én Magyarországon vizuális nevelőként megtanultam, ezért különösen fontosnak tartottam, hogy valami igazán különlegeset adjak nekik.
A gyerekekkel krumplinyomdákat készítettünk: kifaragtam az ábécé betűit, és ezek segítségével kellett a kedvenc magyar szavaikat kinyomdázniuk. Óriási lelkesedéssel nyomták ki a temperákat, majd büszkén nyomták papírra a betűket. Ezt követően régi, már nem használt CD-lemezeket díszítettünk fel, amelyekre szintén rákerültek a kiválasztott magyar szavak. A feldíszített CD-kből később videót készítettem az egyesület honlapjára.
A videó egyben tisztelgés is volt az aznap véget ért 2026-os Téli Olimpia előtt, hiszen fontosnak tartottam, hogy az alkotás örömét összekapcsoljuk egy aktuális, nemzetközi eseménnyel is.
A foglalkozás egy kedves meglepetéssel is zárult. Az előző este találkoztunk a Nagyváradi Magyar Diákszövetség képviselőivel, hogy egy jövőbeni együttműködés alapjait lefektessük. Nagylelkű ajándékaikat másnap kioszthattam a gyerekeknek, akik hatalmas örömmel fogadták azokat. A szülők pedig ámulva tapasztalták, milyen figyelmesek és kedvesek velünk, madridi magyar iskolásokkal az egyetemisták.
Ezúton is köszönjük nekik a támogatást és a nyitottságot! Az ilyen alkalmak nemcsak az anyanyelv ápolását szolgálják, hanem közösséget is építenek – határokon innen és túl.
