Még tavaly nyáron illusztráltam Trencséni Dávid könyvét a Pagony Kiadónál, amit január végén végre kézbe vehettem
keményfedeles, szép példányként is. Óriási élmény volt látni, ahogy a rajzaim életre kelnek Brúnó, a négyéves kisfiú történeteiben – aki nemcsak a könyv főhőse, hanem a szerző, Trencséni Dávid saját fia is. A lapokon megelevenedő kalandok így egyszerre játékosak és nagyon is valóságosak: apró hétköznapi pillanatokból épülnek fel, pont úgy, mint egy jól sikerült bim-bam torony.
Bim-bam tornyok és mesék – élménydús könyvbemutató a Bécsi Magyar Iskolaegyesületben
A tavalyi nagy sikerű bemutató után – amikor a Kerek erdő című kötetet ismerhették meg a gyerekek a Móra Kiadó
gondozásában, Gertheis Veronika közreműködésével – szinte magától értetődő volt, hogy egy újabb különleges könyv is
reflektorfénybe kerüljön. Így esett a választás az Apa, építs nekem bim-bam tornyot! című kötetre, amelynek bemutatójára a Bécsi Magyar Iskolaegyesület adott otthont. A szerző, Trencséni Dávid örömmel fogadta a meghívást, és már egy hónappal az esemény előtt kezdetét vette a szervezés izgalmas folyamata.
A program középpontjába a „torony” motívuma került – nem véletlenül. Ez a téma szinte kimeríthetetlen lehetőségeket rejt a legkisebbek számára: játékos, kreatív, és azonnal bevonja őket. A foglalkozás már a legelején alkotással indult: a gyerekek közösen festettek és díszítettek újrahasznosított papírgurigákat, amelyekből később saját tornyaik épülhettek fel. Rögtön elmélyültek a tevékenységben, szebbnél szebb színes építőelemek kerültek ki gondos kezeik közül.
A kreatív ráhangolódást egy igazi kihívás követte: toronyépítő verseny az iskola klubhelyiségének nagyméretű elemeivel. A cél egyszerű volt – minél magasabbra, minél ügyesebben építeni –, de közben a gyerekek észrevétlenül mozogtak, játszottak, együttműködtek. Az építkezést egy rövid uzsonnaszünet szakította meg, majd a falra vetített mesével folytatódott a program: a könyv címadó történetét maga a szerző olvasta fel, így a gyerekek közvetlenül is kapcsolódhattak a történethez.
A bemutató azonban itt még korántsem ért véget. A korábban elkészített, immár megszáradt gurigák új életre keltek: a gyerekek belevágtak saját, egyedi tornyaik megépítésébe. A bevágott elemek egymásba illesztésével izgalmas, sokszor meglepően magas alkotások születtek. A résztvevők teljesen elmerültek a feladatban – az alkotás öröme és a sikerélmény szinte tapintható volt.
A foglalkozás végén még egy különleges vendég is érkezett: Kerekítő Manó, aki játékos kérdésekkel idézte fel a hallott mesét, majd lelkesen ajánlotta a könyvet közös, otthoni olvasásra is.
A bemutató nemcsak egy könyv köré szerveződött program volt, hanem valódi közösségi élmény: mese, játék, alkotás és mozgás találkozott benne – pont úgy, ahogy egy jól sikerült bim-bam torony is egyszerre stabil, színes és örömteli.
