Születésünktől fogva természetesnek vesszük a minket körülvevő kulturális környezetet. Külföldön élve viszont rádöbben az ember, micsoda érték a haza, milyen fontosak a gyökerek, és hogy milyen jó érzés tartozni valahová.

Építészhallgatóként Erasmus ösztöndíjjal fél évet Hollandiában töltöttem, ahol igyekeztem megismerni a helyi kultúrát, szokásokat. Bár nagyon jól éreztem magam, mégis fontosnak tartottam, hogy felkeressem a magyar közösségeket is. Részt vehettem például a Hágai Magyar Református Gyülekezet alkalmain, és igen jó érzés volt újból magyar szót hallani, magyarokkal beszélgetni, és megtapasztalni, milyen erősen összetartanak.

Érdeklődésem igen szerteágazó. Egyik kedvenc elfoglaltságom az ételkészítés. Már kicsi korom óta otthonosan mozgok a konyhában, szeretek új dolgokat kipróbálni, kísérletezni. Ugyanakkor örömmel nyúlok vissza a hagyományos magyar konyha fogásaihoz. Hollandiában több alkalommal főztem csoporttársaimnak, és nagy büszkeséggel töltött el az általam főzött ételek sikere. Ekkor tudatosult bennem, hogy a jól megszokott hazai ízek milyen különlegesek lehetnek mások számára, és hogy micsoda kincs a magyar konyha.

Ösztöndíjasként egyik célom, hogy az Ausztráliában élő magyarokkal együtt a magyar ízeket felelevenítsem. Szívesen szervezek majd gasztronómiához kapcsolódó programokat, hiszen a jó étel összehozza az embereket, és az ízek élvezete mellett közös együttlétre is alkalmat teremt.

Óriási megtiszteltetés, hogy részt vállalhatok abban a nemes feladatban, amit a Kőrösi

Csoma Sándor Program biztosít. Bízom benne, hogy a melbourne-i magyarok kulturális életének hasznos része leszek, és munkámmal segítem a közösség épülését.