Magyarország és Bajorország évezredes története

/ Patai Borbála /
patai.borbala képe
A két ország közös múltja írókat, filmrendezőket, építészeket, festőket, számos alkotót megihletett. A kapcsolatot sok-sok történelmi esemény és jelenkori történések is igazolják. A múltat eltörölni nem lehet, s kétségkívül kár is lenne. Nézzük a dolgok pozitív oldalát, hiszen az éremnek mindig van egy másik oldala is.

 

 Magyarország és Bajorország évezredes történetét őseink írták, mi pedig legjobb tudásunk szerint folytatjuk. Kinek mi a módszere. Van, aki filmet  készít, van, aki pennát ragad és akadnak olyanok is, akik őseink nyomába lépve kirándulási úti célként elevenítik fel a történelmi pillanatokat. A  kapcsolat ezer évre tekint vissza. Összeköt bennünket a Duna, a rómaiak, a hittérítők, a kereszténység, valamint az első magyar királynő Gizella. Szent István koronája és Gizella keresztje a bajor-magyar egymásra találás szimbóluma lett. Ravasz Ákos: Kereszt és korona című dokumentumfilmje az ókortól napjainkig taglalja a két ország történelmét és kapcsolatát. A film olyan érdekességekre is kitér, amelyet a történelemkönyvekből aligha tudhatunk meg. A 900-as években már jelen voltak a magyarok Augsburg alatt. István és Gizella Regensburgban esküdött. A középkorban jelentős kereskedelmi kapcsolat alakult ki Nürnberggel. A regensburgi kőhíd több százezer magyar szarvasmarha nyomát őrzi. Passaut összeköti a Duna Budapesttel. Mátyás király emlékét őrző corvinák közül 8 ma is Münchenben van, ahogy Gizella keresztje is. A budapesti Szent István Bazilika egyik harangját Passauban öntötték. Liszt Ferenc, Benczúr Gyula, Munkácsy Mihály, Ödön von Horváth csak néhány azok közül a jeles magyarok közül, akiket Bajorország festői környezete valamilyen módon megihletett. De épp így említhetnénk a nehezebb időket is. Az Ulmból bárkákon hozzánk érkező telepeseket. A világégés utáni történéseket, a kitelepítések, deportálások alkalmával a nemzetek, kultúrák befogadását, megismerését. Bőven van mit sorolni. Ha mindez nem így történik, akkor nincs alap, amire ma építhetünk, ha nincs közös múlt, nem ismerjük meg egymás épített, vagy szellemi örökségét, kultúráját, szokásait, mindennapjait. Kár lenne érte.

A múlt nyomot hagy, s hála azoknak, akik kutatják, majd megörökítik valamilyen formában. Ahogy Kucsera János, a Széchenyi Kör elnöke is tette. Könyve a „Tíz évszázad magyar emlékei Bajorországban” című útikalauza Bajorország magyar vonatkozásainak felfedezéséhez és megismeréséhez kíván segítséget nyújtani. A kötet több mint ötven oldalon tartalmaz fotókat, ízelítőül azok közül a kincsek közül, melyeket elődeink hátrahagytak. Kordokumentumok, kastélyok, emléktáblák, házak, melyek mellett nap mint nap elsétálunk, mit sem sejtve, hogy talán épp egy magyar építész tervezte. A könyv kiváló a tavaszi, kora nyári kirándulásokhoz, hogy felfedezzük múltunkat a jelenben.

Bár inkább Münchenre fókuszál, de szorosan a témához kapcsolódik Cserháti Ferenc püspök „Magyarok a bajor fővárosban” című könyve, melynek 2017. március 17-én a müncheni Magyar Katolikus Misszió nagytermében volt bemutatója. A szerzőt Zombori István, történész-muzeológus, a könyv szerkesztője és dr. K. Lengyel Zsolt, a Müncheni Magyar Intézet vezetője kísérte el. A megjelenteket Merka János atya, a Misszió plébánosa köszöntötte. A kötet a müncheni magyar katolikus egyházközség több mint fél évszázados történelmét mutatja be az ezredfordulóig. Végigkövethetjük miként bontakozott ki a közösségi élet a bajor fővárosban, megismerhetjük a magyarok hazafias és keresztény elkötelezettségét, hitbuzgóságát és hazaszeretetét, a magyar identitás és kulturális örökség megőrzéséért és ápolásáért vívott hősies küzdelmüket. A könyvbemutató végén kötetlen beszélgetésre és dedikálásra is jutott idő Cserháti Ferenc püspök úrral, aki a Müncheni Magyar Katolikus Misszión szolgált 17 évig. A könyvbemutatón készült videofilm ITT tekinthető meg.