Időutazás a Sao Pauló-i vendégkönyv segítségével

/ Kun Ágnes /
kun.agnes képe
Akárhová megyek, ha tehetem, mindig belelapozok a vendégkönyvbe. Hogy miért? Mert tanulságos és hű naplóként nyilatkozik a helyről, ahol a vendég járt. Kiküldetésem hamarosan véget ér. Fél év Brazíliában, ahol a Sao Paulói Magyar Ház könyvtára igazi kincseket rejt: többek között a vendégkönyvet. 1985-ös megnyitása óta eltett évek alatt sokan megfordultak errefelé: híres írók – mint az idén elhunyt Csoóri Sándor vagy Kányádi Sándor – zenészek, filmrendezők, rádiósok, teológusok, egyetemi előadók, női futballisták, nagykövetek, konzulok, a magyar köztársasági elnök, sőt még egy űrhajós és kosztümtervező is.
A könyvtár rejti a kincsetA vendégkönyv 1985 óta aktív Legutóbb Áder János, magyar köztársasági elnök írt a könyvbe, biztatva a kolóniát a további értékőrző tevékenységreA könyvtárban bukkantam rá a vendégkönyvre, mely izgalmas olvasmánynak bizonyult

Az írott szónak hatalma van: visszarepít az időben, megőrizve azt a hangulatot, érzésvilágot, melyben fogant. Nem számít, hogy kirándulni, látogatni járt itt az idevetődő hazánkfia, esetleg komolyabb célok hozták ide, munka, előadás vagy kutatás; amit tapasztalok, megtapasztalták előttem mások is: a szeretet és erő, ami az itteni magyarokban van, varázslatos. Magyarnak lenni ajándék. Ennek bizonyítéka a vendégkönyv, melyben ismerős és kedves nevekre bukkanhatunk, ha végigolvassuk ezt a rövid összeállítást. 

„Kedves Barátaim! Jólesik magyar földre lépni Brazíliában. Jó munkát, sok szerencsét, szeretettel: Ferenczy János"  - 1986

„A Szabadegyetem után itt a Magyra Házban is azzal a magyar szellemmel találkoztam, amit én magam is érzek. A találkozónk talán nem volt hiábavaló. Összegzésül mit is írhatnék? Egy versem néhány sora kívánkozik ide: „Látnunk kell egymást, hogy láthatók legyünk, hallanunk egymást, hogy hallhatók legyünk.” - Csoóri Sándor, író, 1987

„Úgy sejtem, hogy a termő magvakat jó talajba szórtam. Izgalommal várom a termést."  - Timár Sándor, állami népi együttes vezetője,1987

„A magasban létező egyetemes haza polgáraként érkeztem másodszor Sao Paulóba. Ahol olyan példamutató magyar élet van, ebben a városban egy darabka Magyarország él. Ezért érzem otthon magam ebben a távoli városban. Szeretném, ha összekötőkapocs lehetnék a világban szétszóródott, de magyarságukat őrző magyarok és az óhaza között. Örömmel tölt el, ha látom, hogy boldogulnak a honfitársaim és magam is erőt érzek, ha velük együtt őrizhetem nemzetünk hagyományait. Úgy gondolom, kötelességünk segíteni üldözött honfitársaink életét, ezt pedig csakis együtt tehetjük meg. Ezúttal is magyarságomban megerősödve indulok tovább Sao Paulóból és sajnálom, hogy nem vagyok költő, aki tömörebben és hatásosabban tudná kifejezni érzéseit. Amit újságíróként megtehetek, azt a Szabad Európa Rádió munkatársaként, ahogy eddig is, igyekszem megtenni. Szeretem a Sao Pauló-i magyarokat." -  Dr. Drábik János, Müncheni Szabad Európa Rádió, 1987

„Kis magyar tüzek a messzi távolban. Idejöttem, talán egy kicsit ráfújtam. Talán felizzott. De bizonyosan melegedtem a parazsánál. Köszönöm." - Csurka István, író, 1989

„Nagy élmény hatása alatt az ember nehezen talál szavakat az érzések megfogalmazására. Nekem ilyen nagy élmény volt a magyar szemináriumon való részvétel, ezért a dadogó szó, amelyet papírra vetni próbálok. Kívánok további jó munkát, szép eredményt e kitűnő magyar közösség jövő tevékenységében. Remélem, mindenkit eltölt a magyarnak lenni kellemes érzése és otthon érzi magát a nyugati magyar szellemiség lelket melengető körében."  - Borbándi Gyula, író, 1990

„Megtört a jég. Köszönöm a meghívást." - Bernád György, Sao Pauló-i magyar főkonzul, 1990

„A Magyar nemzeti Precíziósrepülő válogatott csapata tisztelettel, őszintén köszöni a vendéglátást, a magyaros ízeket és a magyarság ilyen szintű megtartását otthonunktól távol." - 1990

„Köszönöm, hogy megidézhettem nektek az erdélyi havasokat és az erdélyi magyarok életérzéseit." - Novák Gizella, Krasznai Zoltánné, 1992

„Brazíliai napfénynél is fényesebb a magyarság iránti hűségetek." -  Ungvári Tamás, író, 1992

„Másodszor vagyok Brazíliában, a honvágy hozott vissza közétek. Jó találkozást a Hargitán! Sok szeretettel: Kányádi Sándor" -  író, 1992

„Nagyon köszönöm, a meleg, baráti fogadtatást, a sok segítséget. Örömmel láttam, milyen összetartó a közösség, milyen pezsgő közösségi élet alakult ki a Magyar Ház körül és erről örömmel adok hírt a műsoraimban is. További sok siket, jóízű beszélgetéseket kívánok, a viszontlátás reményében: Tóth Valéria" -  a BBC magyar adásainak munkatársa, London, 1993

„Köszönjük a kedves vendéglátást, az ismételt találkozás élményét. Örömmel jöttünk a magyarok közé, itt a „világ végén” és kívánunk minden jót az elkövetkezőkre. Szeretettel: a Gál család (világutazó vitorlás család) József, Judit és Marci" -  1993

„Köszönöm az érdeklődést és a vendéglátást ebben a kedves körben. Fogadjátok olyan szeretettel az eljövendő magyar filmeket is, mint engem. Szeretettel: Sülyi Péter" - rövidfilm-rendező, 1993

„Örömmel tettem eleget a szíves meghívásnak, hogy előadást tartsak a magyar-brazil kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról. Remélem, ez a száraz téma sem szolgált a hallgatóság untatására." - Kepe Ferenc, a magyar főkonzulátus kereskedelmi tanácsosa, 1993

„Eddig is tudtam, hogy a világ bármely pontján lehet magyarokkal beszélgetni, de hogy szinte otthon érezhettem magam körötökben, az nagyszerű dolog." - Polovitzer Zoltán, közgazdász, 1994

„Csókolok mindenkit, aki el tudott jönni a koncertre, rajtuk kívül már csak azokat, akik nem tudtak eljönni." - Oravecz György, zongoraművész, 1994

„Nagy élmény volt megismerni az itt élő magyar kolóniát s barátságot kötni tagjaival. Számomra rendkívül meglepő s főként megható volt, hogy Németh László (Kossuth-díjas magyar író, a szerk.) munkásságát mennyire jól ismerik és fontosnak tartják. A színi előadások története egyedülálló a magyar emigrációban. Köszönöm, hogy ilyen szívesen fogadtatok, kívánok további jó munkát és sikereket a magyar kolóniának!" - Jakabffyné Németh Magda, Németh László lánya, 1994

„Nagy öröm volt számomra, hogy első brazíliai látogatásom legelső pillanatától fogva éreztem az itt élő magyarok rokonszenvét s boldogan fogadtam a kitüntető megtiszteltetést, hogy elmondhattam előadásomat a „magyarok házában”, ahol végigtekintve az arcokon, itthon éreztem magam Magyarországtól távol is." -  Pál Ferenc, egyetemi tanár, 1995

„Köszönöm a meghívást, öröm volt számomra Önökkel egy másik kontinensen magyar emberként találkozni, véleményt cserélni és elbeszélgetni. Minden jót kívánok mindannyiuknak!" - Farkas Bertalan, dandártábornok, űrrepülő, űrkutató-mérnök, 1995.

„Őszinte szívvel köszönöm a meleg fogadtatást és segítséget, amit a helyi magyarok adtak. Hit és erő sugárzik a közösségből, ami teljessé teszi a magyar sorsot." - Sz. Kovács Katalin, 1999

„Örömmel tettem eleget a Könyves Kálmán Szabadegyetem meghívásának, hogy feleleveníthessem Kőrösi Csoma Sándor életútjának tanulságait. Őszinte elismeréssel adózom az itt élő magyaroknak, hogy őrzi nyelvét, ápolja kultúráját, a távoli Brazíliában. Elismerés illeti a szülőket, hogy gyermekeiket megtanítják a magyar szóra és értékes munkájukkal, teljesítményükkel példát adnak, mely Magyarországon is ösztönző erővel serkent a feladatok megoldására. A Magyar Ház az óhaza jelképeként fogadott s köszönöm mindnyájunknak a személyes találkozás örökre emlékezetes élményét. Tisztelettel és szeretettel: Kubassek János" - a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója, 1999

„Köszönöm a szíves fogadtatást és a finom rakott krumplit, amit Önöktől kaptam. Kívánom, hogy még sokáig találkozhassanak és beszélgethessenek egymással magyarul." -  dr. Wekler Ferenc, a Parlament alelnöke, 1999

„Kedves Magyar Kolónia! Kedves Barátaink! Sok szeretettel gondolunk az itt körötökben töltött szép és tartalmas évekre. A mielőbbi viszontlátás reményében nem búcsúzunk, hanem csak annyit mondunk, hogy „a viszontlátásra!” - Teleki Szilárd és Léna, 1999

„Kaptam egy érzést, amit nem ismertem korábban. Köszönöm az estét, amit veletek tölthettem, köszönök mindent, amit tőletek kaptam. Ezek a pillanatok elkísérnek életem útján, és átsegítenek a nehéz perceken!" - György Ádám István, Nemzetközi Zongoraverseny, 2001

„Magyar Ház! Maradj távoli haza és otthon őrzője! Maradj befogadó oázis, ahol a vándor, a látogató váratlanul is tiszta forrásra, felüdülésre talál! Köszönöm a meghívást és köszönöm, hogy szólhattam Istenről, az otthoniak örömeiről és fájdalmairól. Köszönöm, hogy nagy szeretettel meghallgattak." -  dr. Várszegi Asztrik, pannonhalmi főapát, 2002.08.28.-án, Szent Ágoston emléknapján.

„Hihetetlen boldogság és megtiszteltetés a számomra az, hogy ezen a fülledt, trópusian meleg januári estén itt lehetek Önöknél, a Főpolgármester Úr kíséretében, a magyar kultúra talán legtávolabbi, ma is elő szigetén. Remélem, hogy sokáig fennmarad itt, én Budapestről – lehetőségeim szerint - minden erőmmel azon fogok munkálkodni, hogy ez így legyen. Köszönet a felejthetetlen élményért! Parabéns, Sao Paulo!" - Erdős György, külügyi tanácsos, Főpolgármesteri Hivatal, 2004

„Öröm volt itt lenni, együtt lenni, és érezni az együttlét örömét! Szeretettel: a Kaláka zenekar" -  2007

„Egy darab Magyarország Brazília szívében: ez itt az! Nem számít, melyik részén élsz a világnak, ha Magyarországon születtél, nem lehet, hogy elfelejtsd mindazt, ami odaköt; legyen az anyanyelved, családod, barátaid, emlékeid… Minden nehézség ellenére, az elvek egyetemességén túl van egy adottságod, mely életed végéig odaláncolja a lelked ehhez a „lángoktól ölelt kis országhoz”: magyar vagy. Megtiszteltetés számomra, hogy férjemmel, a Kubai Köztársaság Főkonzulával együtt vendége lehettem. Köszönöm ezt a kis darab Magyarországot, mindazok nevében, akiket nemes elveik messze sodortak tőle valaha." -  Németh Georgina, a Kubai Köztársaság magyar származású diplomatája, 2007

„Még szerencse, hogy a repülőgépen csak a csomagra van súlykorlátozás, a szívre nem; ha ez utóbbira lenne, az én repülőgépem soha el nem indulna Brazíliából, a túlsúlya miatt, mert nem könnyű elmenni onnan, ahol a vendégből családtag lesz. Köszönök mindent, amit tőletek kaptam! Jó volt itt lenni és nektek bevándorló őseink nyelvét tanítani. Isten veletek a viszontlátásig: Jáki Ákos" - 2002

„A Debreceni Nyári Egyetem nevében szeretném köszönetemet kifejezni a meghívásért és a szíves vendéglátásért, melyet itt volt szerencsém megtapasztalni. Csodálatos hetet töltöttem itt és nagyszerű embereket ismertem meg, amiért igazán hálás vagyok." -  Csontos Pál, 2013

„Köszönöm a meghívást és kedves fogadtatást. Kívánom, hogy elkötelezettségüket, hűségüket, a magyar nyelv és magyar kultúra iránti szeretetüket tudják tovább adni a Brazíliában született új generáció tagjainak. Isten éltesse mindannyiukat!" - Áder János, Magyarország köztársasági elnöke,  2016