San Diego: Czipott Péter műfordító előadása a Magyar Kultúra Napján

A fordító gondolatai Szerb Antal Utas és holdvilág című regényéről

/ Jakab Rita /
jakab.rita képe
A magyar kultúra napja, az Utas és holdvilág című regény megjelenésének 80. évfordulója és Szerb Antal halálának évfordulója alkalmából a San Diegó-i Magyar Ház tagja, Czipott Péter tartott előadást a regényről.
Kik rejlenek a regény karakterei mögött?A regény egy igazi intertextuális alkotásA fordítás nehézségeiJourney by moonlight - Utas és holdvilág

Czipott Péter Márai Sándor válogatott versei után arra vállalkozott, hogy Szerb Antal népszerű regényét, az Utas és holdvilágot is lefordítsa angolra. A fordítás során olyannyira elmélyült a regényben, hogy fontos irodalmi felfedezésekre tett szert, amelyeket megosztott velünk az előadás során.

A legtöbben úgy tekintenek a regényre, mint a kisstílű polgári életmód elleni lázadásra, a komformálódás és antikomformálódás harcára, a fordító szerint azonban többről van szó. Czipott Péter szerint a regény egy utalásokkal mélyen átszőtt mű, igazi intertextuális alkotás. A magyar irodalomból találunk népmesei utalásokat, Ady, Babits, Kerényi, Márai műveire tett célzásokat, de Homérosz, Platón, Dante, Goethe, Wittgenstein, Villon is feltűnik, és még hosszan sorolhatnánk a világirodalmi utalásokat. 

A fordító szerint a regény nem csak intertextualitása miatt érdekes, hanem a karakterek valós személyekhez köthetősége miatt is. Suratgar Lutphali Czipott Péter szerint biztosan Lotfali Suratgar lehetett, akit az író a londoni egyetemi évei alatt ismert meg, és lett levelezőtársa. Pataki Zoltán karakterét valószínűleg a barát Engel Ágostonról mintázta.

Czipott Péter szerint egy-egy karaktert több személyből, barátokból és rokonokból rakhatott össze Szerb. Jó példa erre pl. Szepetneki János, aki valószínűleg Hevesi András kritikus, Faludi János unokatestvér, Unterer László tanítvány keveréke.

Szerb Antal saját bevallása szerint az irodalomból is ihletődött. A fordító szerint az Ulpius testvéreket minden bizonnyal a francia romantika nagy úttörőjéről, Francois-René de Chateaubriand-ról és testvéréről mintázta az író.

Az intertextualitáson, a karakterek mintáin kívül szóba került a fordítás nehézsége is. Czipott Péter viszonylag rövid idő alatt, fél év alatt fordította le a regényt, de olyan nehézségekbe ütközött, mint a “fráter”, “bizony öregem” vagy a “Kerek a káposzta” lefordítása. 

Az előadás rendkívül érdekes, szórakoztató volt, új megvilágításba helyezte a regényt, lerántotta a leplet a mű karakterei mögött húzódó valós személyekről, és egy újabb alkalmat teremtett arra, hogy a fordító, fizikus, igazi polihisztor tagunk, Czipott Péter mindig izgalmas gondolatait meghallgassuk.