„Mechanizálódó korunk olyan úton halad, melynek végén az ember géppé válik. Ettől csak az ének szelleme véd meg.” – Kodály Zoltán
Mióta az eszemet tudom, a zene mozgatott, abban leltem örömömet, bánatomban abba menekültem. Édesapám révén, aki szintén muzsikus is volt, a magyar népdalok, és magyar nóták világában nőttem fel. Így nem volt kérdés számomra, hogy én is nyomdokaiba lépjek.
Végig járva a „szamárlétrát”, 2015-ben kezembe vehettem az ének-zene tanár, kórusvezető diplomámat, amelyet a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szereztem meg. Ezt követően rögtön egy nemes és egyben kihívással teli küldetés lehetősége csillant meg számomra: ének-zene oktatás a Liszt Intézet Magyar Kulturális Központban, Pekingben. A nyolcéves misszió alatt lehetőségem adódott, hogy bemutassam a világhírű Kodály koncepció szellemében folytatott zeneoktatást a kínai nép számára, minden korosztályt érintve. Rendkívüli büszkeséggel töltött el, hogy egy pici országból, magyarként, egy felbecsülhetetlen kincset tárhatok egy óriási ország népes lakossága felé. Fantasztikus megtapasztalás volt, hogy a Magyarországot bemutató előadások, a népzene és népi játékok közös megélése milyen módon hozza közelebb a két népet egymáshoz.
2023 tavaszán hallottam először a Kőrösi Csoma Sándor Ösztöndíj Programról és úgy éreztem, itt az idő, hogy más vidéken is elhintsem a kodályi gondolatokat. Így lett alkalmam elkezdeni a zenei oktatói-nevelői munkát a Magyar Diaszpóra Missziós Központban, Torontóban. Bízom benne, hogy a magyar népdalokra és népi játékokra fókuszáló zenei foglalkoztatók során a torontói magyar gyermekek közelebb kerülnek a kultúránk ezen szeletéhez, ill. hogy a felnőttek számára kínálkozó kórus műhelymunka egy erősebb magyar közösség összekovácsolódásának fészke lesz.
Mivel a „Kodály-módszer” tökéletesen adaptálható más kultúrákra is, ezért remélem, hogy a magyarok mellett a Torontóban élő vegyes nemzetiségű közösségek számára is eljuttathatom ezt a neves hungarikumot.