Gyermekéveim az Alföldhöz kötnek, kamaszkorom Budapesthez és Esztergomhoz. A munka világában megtanultam, hogy a XXI. század kihívásaival csak úgy tudunk szembenézni, ha sokrétűen képezzük magunkat és – lehetőségeinkhez mérten – minél több szakmát elsajátítunk.

Tanulmányaim, valamint a régi Nemzeti Színházban és a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatában eltöltött évek után az agrártárcánál – a Vidékfejlesztési Minisztériumban, a Földművelésügyi Minisztériumban, az Agrárminisztériumban – helyezkedtem el, ahol rengeteget tanultam a több százezer családnak tisztes megélhetést nyújtó magyar mezőgazdaságról és a Kárpát-medence természeti értékeinek, növény- és állatvilágának, megújuló erőforrásainak gazdagságáról. Öröm volt megtapasztalni, ahogy a szaktárca munkája nyomán szebbek lettek falvaink, városaink, tájegységeink, újjáéledtek hagyományaink: kézművesiparunk, népművészetünk, konyhaművészetünk.

Megtiszteltetés, hogy részt vehetek a Kőrösi Csoma Sándor Programban, amely a magyar közösségek révén élteti a Kárpát-medence műveltségét a nagyvilágban. Anyanyelvünk adja az alapját annak az egyedülálló és jellegzetesen magyar gondolati rendszernek, gondolkodásmódnak, amely kimagasló teljesítményekre sarkall minket a tudományban, a művészetben, a sportban, és helytállásra ösztönöz hétköznapi teendőinkben.