Tanár voltam az Első Magyar Angliai Diaszpóra Táborban

Kiderült, hogy enyém lesz a 3. csoport, akik a 10-16 éves korosztályú gyermekek, szám szerint 16 gyermek, 14 fiú és 2 kislány. A tábor témaköre II. Rákóczi Ferenc és a Rákóczi-szabadságharc volt. Feladatunk pedig az, hogy a  gyermekeket játékosan megközelítve ismertessük meg ezzel a korral, hogy barangoljunk Magyarországon, és bővítsük szókincsüket, írjunk, olvassunk is velük. Mindezt jókedvvel, vidámsággal telítve, ne úgy érezzék, hogy iskolában vannak. A délelőtti órákat a délutáni foglalkozások színesítették, volt drámajáték, tánc és cserkész foglalkozások.

Megérkezésünkkor, megismerve a gyermekeket, picit nehéz feladatnak tűnt, és egyben nagy kihívás is volt számunkra, néhány nap alatt csapattá kovácsolni őket, megismertetni velük egy történelmi korszakot. Tudásanyagot átadni, megszerettetni, érdeklődővé tenni őket a kor iránt. Szerettük volna, ha szókincsük bővül, ha megtanulják minél szebben kifejezni magukat anyanyelvükön, megismerkednek még jobban Magyarországgal.

Még a tábor indulása előtt hosszú hetek közös munkájával, alakítgattuk az elképzelésünket, hogyan valósíthatnánk meg mindezt a kiskamaszokból álló csapattal játékosan, korosztályuknak megfelelően. A csapatunkban én képviseltem a játékot, volt egy történelem-magyar szakos, hihetetlen nagy tudással rendelkező kollégám, aki a tábor alatt szívesen játszott, és két rendkívül tehetséges, lelkes, gyermekszerető cserkész, akikkel bármikor együtt dolgoznék csapatban újra.

A társasjáték megfelelő eszköznek bizonyult céljaink megvalósításához, hiszen a játék önmagában is csapatépítő, gondolkodtató, izgalmas és szórakoztató.

Arra a döntésre jutottunk, hogy különböző típusú játékokkal kínáljuk meg őket, nap mint nap. Szókincsbővítő, mesélő, asszociációkon alapuló, logikai és stratégiai játékokkal. A gyerekekre bíztuk, ha úgy érezzük vevők rá, készítünk közösen egy társasjátékot, ami felöleli a kort, amit áttekintünk a hét folyamán, de betekintést ad a mai Magyarország városainak megismerésére, érdekességeket rejt, mint feltalálók, kutatók származása stb.

Az első napon a játék elvarázsolta őket,függetlenül attól, hogy a Szerettek társasjátékozni? kérdésre 90 % -ban a válasz az volt, hogy: Nem. Nagyon tetszett nekik az az ötlet is, hogy mi is készítsünk egyet.

Ahogyan, nap mint nap újabb társasjátékokat ismertek meg, egyre több ötletet kaptak, mi mindent lehetne a saját társasjátékukba beépíteni.

Minden nap tanultak újabb és újabb rejtvényt, képrejtvényt, szójátékokat, keresztrejtvényt, amiből ők is készítettek számosat a társasjátékhoz, így a tananyagot játékosan mélyítettük el, majd csapatokban mérkőztek meg egymással. A tudásanyagot, rejtvényekbe, érdekes feladatokba rejtettük.

A történelmi, földrajzi ismeretek átadása sem volt így nehéz feladat, hiszen minden annak érdekében történt, hogy minél érdekesebb legyen az elkészült játék.

Hogyan?

Ahhoz, hogy a társasjáték elkészüljön, meg kellett ismerni a kort amire építjük.

• A társasjáték attól izgalmas, ha apró, érdekes dolgokat is teszünk bele. Mi lehet az, ami alapján érdekes, vicces feladatok is belekerülhetnek?

Így tudtunk beszélni a korra jellemző életmódról, öltözködésről, életvitelről, hadviselésről, kurucokról és labancokról.

• A mi társasjátékunkban, milyen személyek merülhetnek fel, ki a” főszereplő”?

Így ismertettük meg velük II. Rákóczi Ferencet és családját. 

• Mi legyen a társasjátékunk alapja?

Ha történelmi kort szeretnénk bemutatni,talán jó lenne ha egy nagy térkép lenne az alap, amin barangolhatnánk, és egyes helyszíneken, a továbbjutás érdekében, húzni kell majd kártyát.

• Mely városokról beszéltünk eddig? Jelöljük be őket a térképen! Ezek lehetnek állomások, de ez még kevés a társashoz. Keressünk újabbakat!

Családi birtokok az akkori Magyarországon, földrajzi nevek, térképismeret

• Múlt és jelen összehasonlítása térképen, városokon, embereken keresztül. (feltalálók,költők,együttesek, múlt és jelen fontos személyei)

A ti családotok honnan érkezett? Jelöljük be a térképen / ezek lesznek a kitérők, elterelő útvonalak a társasjátékon

• Milyen állomások legyenek a társasjátékban? A szabadságharc fontos esemény volt ami nem maradhat ki.
• Legyenek még kérdéseink amikre sok pontot lehet kapni a társasjátékban

Milyen dolgokat tudhatunk még a szabadságharcról?

A szabadságharc eseményei, országgyűlések, főbb események, csaták, 

• Van e olyan  fontos adat, ami kimaradt ebből a történelmi korból, de még izgalmas kérdéseket rejt?

Rákóczi és Rodostó, életmód, a fejedelem halála, kassai temetése

A nap folyamán a gyermekek az adott téma átbeszélése után csapatokban dolgoztak, és a képek, az adatok alapján feladatkártyákat készítettek a társasjátékhoz. Ezt a csapatok egymáson tesztelték, és  legjobbakat el is készítettük. Így gyakoroltuk a helyesírást!

Ha visszatekintünk, négy nap alatt 3 órában mennyi mindent átvettünk, és hihetetlen, de a gyerekek mindent megjegyeztek, hiszen játékosan lett elmélyítve a tudásanyag, kutakodniuk kellett, motiváltak voltak, és nagyon jó csapattá alakultak.

Nagyon sokat beszélgettünk, a szókincsük hihetetlenül megnőtt.

A délutáni foglalkozások is, csak erősítették a csapatot. A tábor minden percét élvezték. A délutáni táncot, drámát, a cserkész foglalkozásokat, az esti izgalmas tábortüzeket.

A szülőknek minden csoport egy bemutatóval készült, egy kis előadással, ami tükrözte az egész heti tevékenységüket. Mi mással is készülhettünk mi? Élő társasjátékkal, amivel a szülők is megmérettettek. A gyerekek pedig, mint élő bábuk, tették fel kérdéseiket.

Maradandó élmény lesz számukra, ez az egy hét, de én is bármikor újra indulnék.

A szülők, nagyon hálásak voltak. Mert a “Nem akarok menni!” pár nap alatt átalakult a “Mikor lesz újra?” kérdéssé, és ez mindennél nagyobb elismerés volt számunkra.