A párommal, Német Viktóriával a chicagói magyar közösségben teljesítettünk szolgálatot a múlt évben, mint néptánc oktató páros. A sikeres KCSP-s kiküldetésünk után nem volt kérdés számunkra, hogy idén is szeretnénk részt venni a programban.
Az idei évben a célterületünk Dél-Amerika lett, azon belül Uruguay fővárosa, Montevideo. Az utazás előtti napig minden flottul ment, azonban lefekvés előtt rápillantottam a telefonomra, és kidülledt szemekkel olvastam az email-t, hogy a Rómából Sao Pauloba tartó járatunkat törölték, és egy 5 órával későbbi járattal tudunk továbbrepülni. Természetesen sok választásunk nem volt, beletörődtünk a sorsunkba, és másnap izgatottan vágtunk bele a kalandba. Az eredetileg is hosszú, 21 órás repülőútból így 30 órás repülőút lett, ami nem volt túl kellemes, de szerencsére jó “alvókánk” van, így a repülőn és a reptereken is tudtunk aludni ilyen-olyan pózokban.
Montevideóban a mentorunk és a mentor helyettesünk várt minket, és mivel a szállásunkon, az Uruguayi Magyar Otthonban rendezvényt tartottak aznap este, ezért foglaltak nekünk egy szállodai szobát, ahol nyugalomban ki tudtuk pihenni az utazás fáradalmait. Az ezt követő napokban körbenéztünk a városban, akklimatizálódtunk, valamint az egyik este egy sütögetős, ismerkedős partyt is szervezett a helyi magyar közösség. Az összejövetelen számos helyi ételt megkóstolhattunk, többek között az édes, mazsolás hurkát, különböző töltött kolbászokat, valamint az én személyes kedvencemet, a füstölt marhát.
Nagyon szimpatikus, kedves volt számunkra a helyi fogadtatás, biztosak vagyunk benne, hogy tartalmas 9 hónap előtt állunk.
