„1848 egy egész Európát átfogó politikai mozgalom volt, de Bécs és Budapest – sőt Pozsony – között különleges a kapcsolat, és ez mutatja, hogy a történelem által mennyire kötődünk egymáshoz. 1848. március 3-án Pozsonyban, aztán 13-án Bécsben és 15-én Budapesten a forradalmárok megfogalmazták követeléseiket a Habsburg Monarchia irányába. Akkoriban még nem Budapestről beszélhetünk, hanem Pestről és Budáról. 1848. március 13-án Bécsben a Herrengasseban, a Niederösterreichisches Landhausban kezdődött el a forradalom. Így a 13-án elkezdődött forradalmi hangulat Bécsben hangsúlyos volt, amely a magyarság összetartozását és szabadságvágyát hirdette akárcsak két nappal később Budapesten. 1848 nagyon sokat jelent Magyarországnak. Ezt az ünnepet Magyarországon, mint a modern állam születésének és alapjainak lerakásaként tartjuk. 1848-ban megszületett a parlamentáris demokrácia és sajtószabadság, ezek mind mélyen gyökereznek a kollektív tudatunkban. 1848-nak fontos szerepe volt a történelmünk döntő pillanatában, úgy mint 1956, aztán pedig 1989. 1989 márciusában volt az első óriási demonstráció Magyarországon a kommunista rendszer ellen, ekkor követelte a fiatal Orbán Viktor a szovjet csapatok kivonulását”.
Ezt követően felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök úrnak a nemzeti ünnep alkalmából a külképviseleteknek és a határon túli magyaroknak írt köszöntését.
Az ünnepi beszédet Habsburg György mondta, aki köszöntötte az ünnepségen résztvevőket, és a következőket intézte a jelenlévőköz:
„Nagy megtiszteltetés számomra ezen a helyen lenni. Sok olyan rendezvényen veszek részt, ahol a magyar történelemről beszélek és ahol a gyermekeknek lehetősége van kérdezni. Általában ilyenkor jön az a kérdés, hogy egy Habsburg hogyan ünnepli március 15-ét? Ezt nem olyan nehéz megválaszolnom, mert rendszeresen ünneplem március 15-ét. Édesapámmal annak idején Kelet-Magyarországra, Gyulára utaztunk, ahol édesapám március 15-én a város díszpolgára lett és ez teljesen normális volt, hogy mi oda utazunk. Ez mutatja, hogy közösség vagyunk a történelem által: Ausztria, Magyarország és Közép-Európa. Ennek a történelemnek mindannyiunk számára van jelentősége. És ahogy azt megtanultam az édesapámtól, a történelemben nincs fekete és fehér, csak szürke árnyalatok, és azt el kell fogadnunk, hogy a történelem olyan, mint ahogy azt egy közösség bemutatja.
Tavaly tartottam előadást a 150 évvel ezelőtti kiegyezésről. A kiegyezés 1848 nélkül nem lett volna lehetséges, és ha úgy nézzük, hogy ennek a forradalomnak volt egy pozitív hatása Közép-Európa számára, akkor láthatjuk, hogy milyen pozitívan lehet bemutatni a történelem egyes elemeit. Nem szerződésről volt szó, hanem kiegyezésről, amikor is mindkét fél adott a másik számára valamit, és ez ezért tudott olyan jól működni. Láthatjuk, hogy Közép-Európa számára micsoda gazdasági fejlődést jelentett a kiegyezés.
Közép-Európában büszkék lehetünk arra, hogy tudunk konfliktusokat megoldani, nem csak a dokumentumok szintjén, hanem emberek között is (pl. Andrássy Gyula és Ferenc József). Tehát a forradalom után megértés, kapcsolat, baráti kapcsolat jött létre; miként megemlíthetjük ezzel kapcsolatban azt is, hogy Kossuth fia később Ferenc József minisztere lett. Szép látni, hogy milyen sok pozitív fejlemény ment végbe a forradalmat követően. Ezért fontos, hogy ilyen napokon emlékezzünk a történelemre és a pozitív fejleményekre, amik egy esemény kapcsán történtek nemzetünk életében”.
Dr. Perényi János nagykövet és Habsburg György beszédét egy-egy a tárogatón előadott dal zárta Bánfi Barna művész közreműködésével. A nemzeti ünnepen résztvevő vendégek méltóságteljesen emlékeztek a haza hőseire, nagyjaira, akiknek ma köszönhetjük országunk szabadságát és függetlenségét.
Fotó: Harald Klemm
