A verseny előtt azonban sok dolgunk volt még. Először is a Balassi-füzetekből meséltünk, eljátszottuk, megbeszéltük a meséket és a hozzájuk kapcsolódó feladatokat is elvégeztük. Jól elfáradt mindenki, így egy kis tánccal lazítottunk. Nagyon ügyesen ment, s senki meg nem mondta volna, hogy a gyerekek nem egy magyar iskolából valók. Hiába, a tánc nyelvét mindenki beszéli!
Nem maradhatott el persze a közös éneklés sem. A Szóló Szőlő Chesteri Magyar Tanoda Nótafájáról mindenki leemelhetett egy kártyát, s az ő dalát énekeltük el közösen.
Ebéd utén aztán a Föld Napja alkalmából beszélgettünk a környezetvédelemről, s rajzoltunk közösen egy gyönyörű plakátot, majd a Jobb veled a világ Alapítvány felhívására elénekeltük közösen a videó segítségével az Énekelj a Földért kezdeményezés dalát, a Gyújts egy gyertyát a Földért című dalt. A fotó a Zsigmond Király Hungarian Cultural Club and School és a Szóló Szőlő Chesteri Magyar Tanoda diákjairól és rajzukról azóta már a felhívás honlapján látható. Nagyszerű volt látni a gyerekek lelkes együtt munkálkodását!
Ezután következett a nap legizgalmasabb része, hisz a megérkező szülőket és nagyszülőket a versenyzőkkel együtt tanodánk vezetője, Kádárné Szász Hilda köszöntötte a Költészet napja alkalmából. Szabó Ferenc, a zsűri egyik tagja aztán nagyon szép szavalatával öntött erőt a versenyzőkbe. A magyar zászló elé állva mindenki elmondta a versét vagy prózarészletét. Hallgassátok magyar szavam!, ahogy a verseny címe is összefoglalta, s valóban szállt csengőn a két magyar iskola diákjainak gyönyörű beszéde. Végezetül Rakitai Réka varázsolta el a közönséget nagyszerű szavalatával.
Míg a zsűri visszavonult nehéz, de annál nemesebb feladatát elvégezni, a gyerekek Réka vezetésével a Túl az Óperencián – Magyarok a nagyvilágban című KCSP-s rajzpályázat felhívására kezdtek bele egy újabb munkába.
A napot végül a verseny eredményhirdetésével, az oklevelek és könyvjutalmak átadásával, s a finomságok elfogyasztásával zártuk.
Méltón ünnepeltük meg költészettel is ezen a napon a Földet. Mottónk lehetett volna József Attila gondolata:
„ Nem szükséges, hogy én írjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers irassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye."
