Élménybeszámoló a 2024-es farsangról
A Berni Magyar Iskola hangsúlyt fektet arra, hogy a diákok ne csak a magyar nyelvet, irodalmat, történelmet, földrajzot sajátítsák el, hanem élményeket is kapjanak. Olyan élményt, ami nemcsak a trambulinozásban, és a közös játékban feltöltő, hanem a magyar kultúrkincs hagyományaihoz is közelebb viszi a gyerekeket.
A farsang idején kialakult szokások sokrétűek, szerte a világon felelhetünk télzáró rendezvényeket, hagyományokat, beöltözős felvonulásokat. A farsangi ünnepségek szerepkörében azonban találunk hasonlóságokat is. Mint ciklikusan ismétlődő ünnepkör egyfajta állandóságot képvisel, segíti a közösséget két időszak közti váltásban, a tél lezárásában, és a tavasz köszöntésében. A keresztény kultúrkörben a farsang átvezet a hétköznapi időszakból a Nagyböjtre. Teret ad a felszabadulásra, és egy közösségi élményre. A magyar hagyományban is gazdag szokásrendszere van a farsangnak. A rigmusok kántálása, a zajkeltés, a beöltözés motívuma több helyszínen is felbukkan, de a lokális közösségek általában hozzáadtak valamilyen egyénit, ami a helyi igényekre támaszkodva alakult ki. Míg a korábbi évszázadokban a téli, és a tavaszi mezőgazdasági munkákban történő váltás alapvetően meghatározta a csoportok életét, az elmúlt évszázadban felerősödött a farsang kulturális, közösség-összetartó szerepe. A farsang alkalmat teremt arra, hogy egyszerre csatlakozzunk a régiekhez, és alakítsuk ki a saját hagyományainkat.
Nincs ez másképp a modern Svájcban élő magyarok között sem. Míg az érzés, hogy együtt kapcsolódunk a magyar szokásokhoz a farsangi időben, a szokások, hogy fánkot eszünk, beöltözünk, és mulatozunk, megmaradt; a közösség már aktívan alakítja, mi teszi számára értékessé, és élvezetessé ezt az együttlétet.
A Berni Magyar Iskola, és Óvoda egy olyan alkalmat hozott létre, mely kielégítette a sokszínű igényekkel érkező családok szempontjait. A farsang témája tág teret adott a szervezőknek arra, hogy kialakítsanak egy olyan programot, amely nemcsak élvezhető minden korosztálynak, hanem a magyar hagyományokhoz, és kulturális értékmegőrzéshez is kapcsolódik.
A farsang ebben az évben is az előkészületekkel kezdődik. Míg idén a nagyok már a busójárásról olvastak a magyar népi kultúráról, a kisebbek jelmezben érkeztek, és az órákon maszkokat készítettek maguknak. A tanórák végén összegyűltek az osztályok, hogy egy közös, hagyományokat átélő műsorral készüljenek. Itt is már több éves hagyománya van a kiszebábu égetésének, ahol a gyerekekkel látványosan elüldözik a telet. Az osztályok népi rigmusokkal, nótákkal készültek. A megtanult mondókákat szavalták, zajt keltettek, zenéltek, táncoltak körben az égő kiszebábu körül. Az idősebb fiúknak a 2024-es farsang külön izgalmat tartogatott. Lelkesen vettek részt a kiszebábu felállításában. Szerencsére jó időt kaptunk, így az udvaron a kora téli napsütésben telt az együttlét. A gyerekek beöltözve játszottak a kötött program végén, míg a közben megérkező felnőtteknek volt alkalma beszélgetni, és jobban megismerni egymást. Így a kötött programon túl a közösség spontán igényeihez is illeszkedett az esemény.
A farsangi tartalma, élménye és célja megegyezett az iskola által képviselt értékekkel[1]. Honlapukon olvashatóan fontos az intézményben, hogy „egy erős közösséget kiépítve, a különböző tanulmányi igényeket kielégítve, játékos formában vezesse be gyermekeinket a magyar nyelv rejtelmeibe”.
A Berni Magyar Iskola, és Óvoda által szervezett ünnep olyan hagyományőrzés, ami összekapcsolódik a farsang eredeti üzenetével. Az iskolában tartott aktív részvétellel folyó mulatságon a családok egy olyan alkalmon vettek részt, amely évszázadok óta a felszabadult, játékos együttléttel a közösségi összetartozást segíti.
A néprajzi adatok forrása a Néprajzi Múzeum honlapja. (https://neprajz.hu/oktatas/farsang_elemek/farsang.html)
[1] „Bár külföldön élünk, a nemzeti értékeink ismerete, ápolása különösen fontos számunkra. Személyiségünk és tulajdonságaink fontos részét képezi (…) tudásunk, ismereteink, hogy mennyire kötődünk anyanyelvünkhöz és kulturális örökségünkhöz.”
