Szülői programok és közösségépítés

A januári hónap kiemelt célja volt a DÁMA Klubban, hogy a gyermekek számára szervezett óvodai és iskolai foglalkozások mellett a szülők felé is tudatosabban, rendszeres témákkal és közösségépítő alkalmakon keresztül nyissunk. Fontosnak tartjuk, hogy a klub ne csupán a gyermekek nyelvi és kulturális fejlődését segítse, hanem a szülők számára is kapcsolódási lehetőséget, közösségi élményt kínáljon.

Ennek jegyében a hónap során egy figyelemfelkeltő, új tematikájú alkalommal készültem a szülők számára „Önfejlesztés a mesterséges intelligenciával” címmel. 

Az előadás célja az volt, hogy bemutassam, miként lehet a mesterséges intelligenciát tudatosan, jól megfogalmazott kérdésekkel és megfelelő „szerepbe helyezéssel” az önismeret, a tanulás és a személyes fejlődés támogatására használni. Különösen örömteli volt számomra, hogy az alkalom nem csupán egyirányú előadásként valósult meg, hanem valóban interaktív beszélgetéssé alakult. 

A résztvevők számos kérdést tettek fel, aktívan bekapcsolódtak a gondolkodásba, és nyitottan osztották meg saját tapasztalataikat is.

A visszajelzések alapján azt éreztem, hogy a szülők számára nemcsak az új ismeretek voltak hasznosak, hanem az is, hogy egy olyan közegben beszélhettek ezekről a kérdésekről, ahol megértésre, nyitottságra és kapcsolódásra találtak. Többen jelezték, hogy inspirálónak találták a témát, és szívesen vennének részt a jövőben is hasonló, gondolkodásra ösztönző alkalmakon.

Ezt követő alkalmunkon egy kötetlen, beszélgetés formájában megvalósuló közösségi programra is sor került, amely a „Magyarország és Dánia” témakör köré épült. 

A résztvevők megoszthatták egymással a két országban szerzett tapasztalataikat, személyes történeteiket, valamint azt, hogyan élik meg a külföldi lét mindennapjait. Ez a beszélgetés különösen fontos volt abból a szempontból is, hogy a hónap során több új család is csatlakozott egyesületünkhöz. 

A közös élmények és történetek megosztása lehetőséget adott arra, hogy az újonnan érkezők könnyebben beilleszkedjenek, és személyesebb módon kapcsolódjanak a már meglévő közösség tagjaihoz.

A beszélgetést követően több esetben kisebb csoportokban is folytatódtak az ismerkedések, ami jól mutatta, hogy valódi kapcsolódások indultak el a résztvevők között. Különösen pozitív visszajelzés számomra, hogy a hónap során összesen négy új család vett részt a foglalkozásainkon.

A közösségi élet további erősítése érdekében januárban megszerveztem egy társasjáték-estet is, amely elsősorban a szülők és a felnőtt közösség számára kínált lehetőséget a kötetlen együttlétre. 

A társasjátékos alkalom célja az volt, hogy informális keretek között is legyen lehetőség a kapcsolatok elmélyítésére, a közös élményszerzésre és a kikapcsolódásra.

Összességében a januári hónap megerősítette azt a törekvést, hogy a gyermekek nyelvi és kulturális foglalkozásai mellett a szülők számára is rendszeres, értékteremtő és közösségépítő programokat biztosítsunk. Úgy érzem, ezek az alkalmak jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy egyesületünk egyre inkább olyan támogató közeggé váljon, ahol nemcsak a gyerekek, hanem a családok egésze is kapcsolódni, fejlődni és közösségben megélni tudja a magyar nyelvet és kultúrát.