November elsején különleges hangulatban telt meg a Perthi Magyar Ház: megtartottuk a Noktoberfestet, ami egy kis csavarral az Oktoberfest hangulatát idézte, de a mi saját, magyaros módunkon. A ház már messziről hívogató volt – színes díszek, nevetés, jókedv és frissen sült rántott hús illata lengte be a levegőt.
A Keszkenő Táncegyüttes tagjai ezúttal nemcsak táncosként, hanem igazi házigazdaként is helytálltak. Önkéntesen feldíszítették a Magyar Házat, készítették az ételeket, tálaltak, és egész este azon voltak, hogy mindenki jól érezze magát. Természetesen a színpad sem maradt üresen: közösen adtuk elő a küküllői koreográfiát, amit nagy taps és sok mosoly kísért. A zenét a Hot Paprika zenekar szolgáltatta, akik garantálták, hogy senki se maradjon ülve. A dallamok elrepítettek bennünket Erdélybe és a Kárpát-medence minden szegletébe – felcsendültek palatkai, vajdaszentiványi, szatmári és kalotaszegi tánczenék, és szinte magától alakult ki a táncház.
Nagy örömünkre a Sydneyben tevékenykedő Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasok, Mészáros Dániel és Nyers Bakó Ramóna is ellátogattak hozzánk. Nemcsak segítettek a programokban, hanem egy fantasztikus táncházat is tartottak, amit mindenki hatalmas lelkesedéssel fogadott. Az este egyik legjobb pillanata számomra az volt, amikor Trázsi Emesével közösen sikerült egy saját táncházat is összehoznunk és együtt táncolni egy vajdaszentiványi duó páros táncot, Daniékkal együtt.
A Noktoberfest több volt, mint egy jó buli. Ez az este arról szólt, hogy együtt legyünk, nevessünk, táncoljunk, és újra megéljük, mit jelent közösségben lenni. Azt hiszem, mindannyian egy kicsit feltöltődve, vidáman és hálásan, na meg egy picit fáradtan mentünk haza.
