Gömöri örökség négy generáció közös élményében
2025. április 26-án különleges eseménynek adott otthont Guildford. A IV. Néptánc Műhely, amely ismét bebizonyította, hogy a magyar népi hagyományok ma is képesek közösséget építeni, élményt adni és hidat képezni generációk között.
Az eseményt én, mint táncos vezettem. Elhivatott munkámmal már évek óta hozzájárulok a Kárpát-medence táncos és zenei örökségének megőrzéséhez és továbbadásához.
Ezúttal a gömöri táncok és népdalok kerültek a fókuszba. A műhely résztvevői nem csupán lépéseket tanulhattak, hanem mélyebb betekintést is nyerhettek a gömöri néphagyomány szellemiségébe. A műhely különlegessége abban rejlett, hogy négy generáció együtt vehetett részt a tanulásban és az élmény megélésében.
A táncparkett közepén kisgyermekek lépdeltek a szüleik kezét fogva, miközben a szomszédban nagyszülők mosolyogva figyelték az unokákat, és gyakran be is kapcsolódtak a mozdulatokba. Tanárok, vendégtáncosok és érdeklődők alkották azt a sokszínű közösséget, akik ezen a napon egy célért jöttek össze: közösen ünnepelni a magyar néptánc élő hagyományát.
Vezetésemmel a résztvevők fokozatosan sajátíthatták el a gömöri tánc alaplépéseit, ritmusképleteit, valamint a hozzá kapcsolódó népdalokat is. A foglalkozások során nemcsak a technikai tudás bővült, hanem kulturális ismeretekkel is gazdagodtak a jelenlévők. A táncok tanulása közben rövid történeteket is megosztottam Gömörről, a vidékről származó táncos hagyományokról, mesterekről és dallamokról, amelyek segítettek mélyebb kontextusba helyezni az anyagot.
A műhely bensőséges hangulatban zajlott. A közös éneklések és táncok nem csupán a tudásátadást szolgálták, hanem megerősítették az összetartozás érzését is. A gyermekek számára külön élményt jelentett, hogy a szülők is aktív részesei voltak a tanulásnak, a felnőttek pedig örömmel nyugtázták, hogy a népi kultúra iránti érdeklődés már a legfiatalabb korosztályban is megvan.
A nap végén egy rövid, közös táncház zárta az eseményt, ahol mindenki szabadon alkalmazhatta a nap során tanultakat.
Az örömteli mozdulatok, a nevetés és a tapsvihar mind azt jelezték: ez a nap maradandó élményt nyújtott a résztvevők számára. A szervezők és a résztvevők közösen vallják: az ilyen műhelyek kiemelten fontosak a hagyományok életben tartása szempontjából.
A néptánc nem csupán mozgásforma, hanem közösségi élmény, kultúraközvetítő eszköz és identitáserősítő gyakorlat. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki velünk tartott ezen a különleges napon. A közös tanulás, éneklés és tánc bizonyította, hogy a néphagyomány ma is él, sőt, képes összekötni generációkat, közösségeket és szíveket.
