Don Quijote nyomában – magyar emlék egy spanyol faluban
Ez a nap különösen fontos ünnep Spanyolországban, ahol az irodalmi hagyományok élénken jelen vannak a közéletben. 1930-ban hivatalosan is rögzítették április 23-át, mint a Könyv Napját (Día del Libro), és az ünnep hamar elterjedt az ország egyetemi városaiban. Különösen Barcelonában és egész Katalóniában vált népszerűvé, ahol az ünnep átfedésbe került Szent György napjával (Diada de Sant Jordi) – egyébként is jelentős helyi ünneppel.Idővel
Katalóniában az a szokás alakult ki, hogy a szerelmesek, barátok és családtagok ezen a napon könyvet és rózsát ajándékoznak egymásnak. Ez a szép hagyomány volt az egyik érv, amelyre a UNESCO is hivatkozott, amikor április 23-át hivatalosan is a Könyv Világnapjává nyilvánította.
Hogy miért rózsát szokás ajándékozni, az Szent György történetéhez kötődik:
A legenda szerint Montblanc városában egy sárkány élt, amely mérgezte a levegőt és a vizet a leheletével. Mivel a sárkány egyre közelebb merészkedett a városfalhoz élelem után kutatva, miután már minden állatot felfalt a környéken, a lakosok úgy döntöttek, hogy minden nap sorsolással kiválasztanak valakit, akit feláldoznak a sárkánynak.Egy napon a király lánya került sorra, és amikor a sárkány éppen felfalta volna, megjelent egy lovag, Szent György, aki megölte a szörnyet. A sárkány vére helyén rózsabokor sarjadt, és Szent György egy vörös rózsát ajándékozott a hercegnőnek – így szól a legenda.
Az ünnephez kapcsolódóan Spanyolországban ezen a napon adják át a Cervantes-díjat is, amely a legrangosabb irodalmi elismerés a spanyol nyelvű írók számára.
Az irodalom e emléke Spanyolország egyik apró településén, El Tobosóban is él. A falu Toledo tartomány délkeleti részén, La Mancha vidékén fekszik. Fehérre meszelt vályogházai, fából készült folyosói és kavicsos udvarai mintha közvetlenül Cervantes korából maradtak volna ránk.
El Toboso világhírét egy fiktív, mégis irodalomtörténeti jelentőségű szereplőnek, Dulcinea del Tobosónak köszönheti. Cervantes regényében ő volt Don Quijote eszményi szerelme. A faluban ma is látogatható Dulcinea háza, egy korhűen berendezett 16. századi kúria, amely a korszak vidéki nemességének életét mutatja be.
A világ Don Quijotéi – és a magyar kapcsolat
El Toboso másik nevezetessége a Museo Cervantino, amely egyedülálló gyűjteményt őriz a Don Quijote különféle nyelvű kiadásaiból, dedikált példányok formájában. A kollekció darabjait államfők, írók, tudósok ajánlották fel El Tobosónak.
Különösen érdekes darabok között található egy példány, amelyet Juan Domingo Perón, Argentína egykori elnöke ajánlott, de megtekinthető az első baszk nyelvű kiadás, valamint egy kelta írással készült ír változat is vagy amelyet Adolf Hitler dedikált. A gyűjteményt egy kézzel illusztrált kéziratos példány is gazdagítja.
A múzeum egyik legékesebb darabja számunkra egy magyar nyelvű Don Quijote, amelyet Göncz Árpád, a néhai magyar köztársasági elnök és műfordító ajándékozott a városnak saját kézjegyével.
A Don Quijote magyarul is régóta jelen van. Az első teljes fordítást Győry Vilmos készítette a 19. század végén. Később több neves magyar irodalmár és műfordító is hozzányúlt Cervantes művéhez.Külön említést érdemel Radnóti Miklós, aki nem teljes fordítást készített, hanem költői részleteket ültetett át magyarra.
Ezek közül a legismertebb talán Dulcinea dicsérete, amely egyszerre irodalmi fordítás és önálló lírai alkotás. Ezt a kiadást ajándékozta a magyar államfő is a múzeumnak. A kézjegyével ellátott kiadás nemcsak irodalmi értéket képvisel, hanem egy kis darabka magyar jelenlétet is jelent ezen a meglepő helyen, a világ vége mögötti castilia-i falucskában.
