„Egy csöppet sem könnyű mindig oldalt állni, ahol az ember képtelen bármit is tenni, azon kívül, hogy rögzíti a körülötte dúló szenvedést" - mondta Robert Capa, azaz Friedman Endre.
Friedman Endre budapesti születésű fotográfus nem csupán Magyarország, hanem a világ egyik leghíresebb fotográfusa lett. Bátorsága nem ismert határokat, olyan helyekről és eseményekről készített fotóriportokat, ahová nagyon kevesen mertek elmenni. Lába előtt hevert a szakma még életében, fotói pedig azóta is mesélnek nekünk. Capa zsenialitása abban rejlik, hogy egyetlen fotóval képes volt elmesélni egy világ tragédiáját nekünk, emlékeztetve minket arra, hogyan képes az ember saját életterét pokollá változtatni egy szempillantás alatt. Ugyanakkor azt is megmutatja nekünk, hogy az emberségesség lángja a legsötétebb órákban sem alszik ki.
1943 és 1944 között háromszor is járt Olaszországban Capa, ahol próbálta a civil lakosság szemszögéből megörökíteni a háborút és az azzal járó borzalmakat, illetve a kiskatonák életét, gyötrelmeit. A Nemzeti Múzeum e képekből készült kiállítása körbejárta Olaszországot az elmúlt másfél évben. A bolognai tiszteletbeli konzulasszony, dr. Miliczky Erzsébet, az Olasz-Magyar Kulturális Szövetség és a pármai székhelyű Lyons Club hosszas közbenjárásával végül a pármai Palazzo Pigorini-ben is kiállításra kerültek Capa olaszországi képei.
A megnyitót nagy érdeklődés övezte, ahol Miliczky Erzsébet konzulasszony beszédében kiemelte: a kiállítás legfőbb üzenete az emlékezés. A képsorozat legfőbb feladata, hogy életben tartsa elménkben a képet arról, hogy milyen borzalmakat hordoz magával egy háború, és hogyan dönt romba emberéleteket, közösségeket. Kiemelte továbbá, hogy a kiállítás képei tanulságként kell, hogy szolgáljanak mindannyiunk számára.
A kiállítás Parmaban is nagy sikert aratott, mind a környékbeli magyarok és mind az olaszok körében. Méltán lehetünk büszkénk nemzetünk egyik legkiemelkedőbb fotográfusára, Robert Capa-ra.
