A Caballeros parti, amely immár több mint egy évtizede hozza közelebb egymáshoz a montevideói magyar és uruguayi férfiakat.
A vezetőség támogatásával a kezdeményezésből hagyomány lett: az Uruguayi Magyar Otthon férfi tagjai, barátaik és hozzátartozóik azóta is minden hónapban egyszer összegyűlnek, hogy „kieresszék a gőzt”.
A havi találkozók egyik legizgalmasabb része a gasztronómia. Mindig másik férfi vállalja a főzést, a menü pedig hűen tükrözi a közösség kettős identitását. Az asztalon tökéletesen megférnek egymás mellett a tradicionális, nehezebb magyar ételek és a hamisítatlan uruguayi asado (parázson sült húsok). Bár a főzés ezen az estén a férfiak privilégiuma, az i-re a pontot a desszert teszi fel, amely készen érkezik a rendezvényre: ezt a közösség egyik női tagja – a hagyományos magyar receptek kiváló ismerője – készíti el a társaságnak.
A vacsora után a hangsúly a kötetlen beszélgetésen és a játékon van. A teremben különleges nyelvi kavalkád alakul ki: a diskurzus leginkább spanyolul zajlik, de az idősebb generáció tagjainak köszönhetően a magyar szó is folyamatosan jelen van.
Az est fénypontja vitathatatlanul a Truco kártyajáték. Nem is akármelyik verzió: a résztvevők büszkén az uruguayi változatot játsszák, amelyről helyben úgy tartják, hogy sokkal összetettebb, taktikusabb és izgalmasabb, mint a szomszédos argentin változat. A blöffök, a hangos nevetések és a barátságos ugratások általában éjszakába nyúlóan elhúzódnak. A Truco elsajátításával már az első alkalom óta próbálkozom, és mindig találkozom valami újdonsággal. Már látom a fényt az alagút végén, és remélem, hogy mihamarabb be tudok csatlakozni a kártyajátékhoz.
